Jegyvásárlás

Program


Tűzvarázs bérlet

Tűzvarázs bérlet

TŰZVARÁZS BÉRLET I.

Vezényel: Kovács János

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2017. május 15. hétfő, 19:00

Műsor: 
Erkel: Ünnepi nyitány
Liszt: Haláltánc
Liszt: Magyar fantázia
Bartók: Magyar parasztdalok
Kodály: Háry János – szvit

Közreműködők: 
Balog József - zongora
Herencsár Viktória - cimbalom
Konferál: Flach Antal

Október: 1849 őszén a legkeserűbb gyász, majd bő évszázad elmúltával a megízlelt szabadság hónapja a magyarság történetében.

Isteni ajándékul kapott adottságai arra szólítják föl a művészt, hogy általuk embertársai szolgálatába álljon, vallotta többek között Liszt Ferenc. A „hangok nagy tanárja” így nemritkán magához a nemzethez kívánt szólni alkotóként ‒ mint a Magyar fantázia esetében is. 1853-ban, a legsötétebb elnyomatás idején, a hangszeres Rákóczi-nótának a kompozícióba szőtt melódiaívei a cenzúrát kijátszva nyújthattak vigaszt a bemutató pesti közönsége számára, míg a teljes mű nemzeti apoteózisba torkolló folyamata egyértelmű üzenet hordozója lett a remélt jövő irányában. A darab az elhivatott Liszt-interpretátor Balog József előadásában csendül föl, a nagyszerű – és zongora-zenekari variációsorozat voltában is már-már szimfonikus költemény igényű – Haláltánccal együtt.

Erkel Ferenc Ünnepi nyitányának keletkezése a század hazai kulturális életének egyik legörvendetesebb fejleményéhez kapcsolódik: 1887-ben immár öt évtizedes múltra tekintett vissza a Nemzeti Színház. Az emelkedett hangú, s a Himnusz és Szózat melódiáit is fölidéző nyitánymuzsika a diadal mámorában cseng ki.

A magyarságot megszólítani tudó 20. századi mesterek közül Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szerepelnek a bérletnyitó hangverseny műsorán.

A Magyar parasztdalok zenekari sorozata Bartók azonos című, eredetileg zongorás tételfüzérének részbeni meghangszerelése (1933), melyet jellege és keletkezési ideje folytán akár a Magyar képek társdarabjának is tekinthetünk. Kodály Zoltán korszakalkotó színpadi opusa, a Háry János (1926) pedig, jóllehet a napóleoni háborúk időszakában játszódik, mégis a világháború és a trianoni tragédia utáni magyarsághoz szól. A benne fölizzó nemzeti apoteózis-hang (melyet a következő évben összeállított zenekari szvit tételei közül az Intermezzo is képvisel) a jövőt vizionáló művészi üzenetként hat a dicső múlt tükrében. Kodályról kevesen tudják, hogy 1956 őszén ő is azok között volt, akik nyíltan kiálltak a magyar szabadság ügye mellett.

Kovács János ‒ Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas karmester ‒ évtizedek óta a magyar zene egyik elkötelezett dirigense.

 



 

Ajánlatunk


Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának.

„Az ok, ami miatt a Szerelmes Shakespeare-t az irodalommal foglalkozó kutatók és kritikusok is élvezetesnek találják, nem más, mint hogy a narratíva nagyon öntudatosan játszik el azokkal az életrajzi fantáziákkal, amelyek az idők során Shakespeare köré épültek.” (Adam Hooks)

Ajánló


Vannak nagy, mindenki által ismert klasszikus zenei mérföldkövek, amelyek egész kultúránkat meghatározzák. A Klasszik Rádió és a Danubia Zenekar közös,…

Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…

A Győri Filharmonikus Zenekar sikertörténetébe biztos beleégett egy dátum: 2009, amikor a legendás olasz filmzeneszerző-karmesterrel, az Oscar-díjas Ennio Morricone-val nagysikerű…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!