Keresés: MAV

Az a zenekar, amelyet Kobayashi Ken-Ichiro életében először vezényelt szülőhazája határain kívül, az a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar volt. 2024. május 24-i koncertünkre a Zeneakadémián néhány óra alatt elkeltek a jegyek, és mivel sokan lemaradtak a lehetőségről, ezért úgy döntöttünk, megismételjük a koncertet másnap, május 25-én, 19:00 órakor az Erkel Színházban!

Takács-Nagy Gábor hegedűművészként és a nevét viselő világsikerű vonósnégyes alapítójaként lett híres, jelenleg Svájcban kamarazene professzor és sokat vezényel. Karmesteri ars poeticájának lényege, hogy a klasszikus műveket olyan módon szólaltassa meg, ahogyan feltehetőleg a zeneszerző korában tették, e szándék jegyében nemrégiben lemezre vette Beethoven összes szimfóniáját. Hangversenyén két Beethoven-mű előadásával adózik a halhatatlan mester emlékének.

A kaleidoszkóp egy régi gyermekjáték: rövid cső, belsejében tükrökkel és sok kis színes mütyürrel, ha belenézünk és forgatjuk, pillanatonként változó, szép, tarka mintákat láthatunk. Ilyen lesz hangversenyünk műsora: sokféle, szebbnél szebb rövid zene – a végén magunk is dalra fakadhatunk a zenekarral együtt.

Korunk világszerte elismert és nagyra becsült hangszeres művészei között előkelő helyet foglal el Perényi Miklós, akinek nemrég ünnepeltük 75. születésnapját. A MÁV Szimfonikusokhoz több évtizedes szoros barátság fűzi, ezért is köszöntjük egy olyan kiemelt koncert keretében, ahol kamaramuzsikusként is bemutatkozhat, sőt tanárként is, mivel egy növendékével együtt adja elő Vivaldi kettősversenyét.

A 0-3 éves korú kisgyerekeknek ajánlott interaktív programon zenekarunk művészei számukra kedves, örömteli művekkel készülnek. A sorozat megálmodója és műsorvezetője – Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus, aki gyermekdalokkal, ölbeli játékokkal színesíti a foglalkozást.

A műsor a vonós zenekari irodalom legmagasabb csúcsai közül mutat be hármat, (innen kapta címét a hangverseny). Grieg a 19., Britten és Bartók a 20. század zenei nyelvét beszéli, Grieg műve egy régmúlt kor stílusát és hangulatát idézi, Britten saját gyermekkori zsengéit öltözteti „felnőtt-ruhába”, műve kedves és vidám, Bartók Divertimentója pedig (bár címe azt jelenti: szórakozás) a 20. század legnagyobb tragédiájának, a II. világháború kitörésének előestéjén mondja el szívtépő látleletét.

Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg.