3
A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye
Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye március 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében.
Zongorán közreműködik Fejérvári Zoltán. A zenekart Kesselyák Gergely vezényli.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 22. péntek, 19:00
A NEMZETI FILHARMONIKUSOK HANGVERSENYE
Műsor:
Takács Jenő: Antiqua Hungarica, op.47
Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, op. 25.
Schubert: VIII. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia
Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora / Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely
Minden idők leghosszabb életű – 103 évesen eltávozott – magyar zeneszerzőjének, Takács Jenőnek (1902-2005) a pályája négy világrészen bontakozott ki. Utolsó harminc évét burgenlandi szülőhelyén – a magyar határhoz közeli Cinfalván (Siegendorf) – töltötte. Gazdag életművet hagyott maga után, komponált zongoraműveket, zenekari darabokat, versenyműveket, kórusokat és kamarazenei alkotásokat. 2002-ben, születésének századik évfordulóján mintegy 200 hangversenyen játszották műveit szerte a világban. Az 1941-ben szimfonikus zenekarra íródott Antiqua Hungarica egyike a legjelentősebb Takács kompozícióknak, bizonyság arra, hogy a szerző a nagyvilágban megélt számos művészi tapasztalata ellenére sem tagadta meg soha magyar identitását. Tételei: I. Cantus initialis, II. Felső-magyarországi tánc, III. Dél-magyaroszági tánc, IV. Cantus finalis
„A humor barátainak örömére, mások bosszúságára” – így hangzik Dohnányi szellemes ajánlása, melyet Változatok egy gyermekdalra című – 1914-ben Berlinben bemutatott – művéhez kapcsolt. Tanítványa és életrajzírója, Vázsonyi Bálint egyfajta zenei „Így írtok ti”-nek tartotta a zongoraszólós művet, amely még azok számára is teljes értékű zenei élményt ad, akik – kellő zeneirodalom és stílusismeret híján – nem ismerik fel benne a „modelleket” és az utalásokat. A variációk alapjául szolgáló gyermekdal nem más, mint a nálunk „Hull a pelyhes fehér hó” szöveggel ismert (francia eredetije Ah! vous dirai-je, maman) népszerű dallam, melyről tudjuk, hogy már számos szerzőt megihletett Mozarttól Adolphe Adamon át, egészen Liszt Ferencig. Az előbb zenekaron, majd a zongorán felhangzó téma bemutatása után 13 variáció hallunk, hogy aztán egy mesterien szerkesztett fugato zárja a művet. A darab akár Dohnányi névjegye is lehetne, mert egyszerre tükrözi a művész színes egyéniségét, zseniális pianista képességeit és átlagon felüli zeneszerzői talentumát.
Annak ellenére, Franz Schubert a tragikusan rövid életű komponisták közé tartozik, VIII. h-moll szimfóniájának befejezetlensége mégsem a korai halálával magyarázható. Bár maradtak fenn a mű folytatáshoz készült vázlatai, mégis valószínűnek látszik, hogy Schubert az első két tételt zeneileg és hangulatilag is teljesnek érezte, és nem is törekedett a további komponálásra. Az 1822-es keltezésű Befejezetlen szimfóniát szokás a zeneirodalom első romantikus szimfóniájának is tekinteni, mivel a klasszikus forma szigorú keretei között inkább a lírai, személyes impulzusokra helyezi a hangsúlyt. Hangszerelése sem kizárólag a funkcionalitáshoz kötött, hanem különböző hangszín kombinációik révén a romantika hangzásvilágát előlegezi meg. A szimfónia bemutatójára a szerző halála után harminchét évvel, a bécsi Hofburgban került sor. Első, Allegro moderato tételében a mélyvonósok nyitó ütemei után a főtéma fafúvósoknál szólal meg, majd a rezignáltan melodikus melléktéma a csellókon bontakozik ki. A szonátaforma szabályai szerint zajló építkezés folyamán váratlan drámai mozzanatok is következnek, majd a visszatérést követően az indító basszustéma fejezi be a tételt. A második, Andante con moto tétel derűsebb, mozgalmasabb, mint az előző. Idilli hangulatot, békés nyugalmat áraszt. Kamarazenei jellegét ünnepélyes hangú zenekari kontrasztok tagolják, hogy aztán emelkedett nyugalomban érjen véget a befejezetlenségében is lekerekített és egységes remekmű.
- baljos -
Ajánlatunk
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg. Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád!
2026. október 10-én különleges zenei élmény várja a közönséget Budapesten: a világhírű zongoravirtuóz, Péter Bence az MVM Dome színpadán adja elő vadonatúj koncertműsorát. Az új show nem csupán friss dalokkal és lenyűgöző zongorajátékkal, hanem minden eddiginél látványosabb vizuális világgal, színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel is készül - ezzel garantálva, hogy ez lesz az év egyik legemlékezetesebb zenei eseménye.
Az előadás a Csiky Gergely Színház, a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány közös produkciója.
Ajánló
A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
Az elmúlt évek óriási sikerei után 2026. október 16-án a világhírű hegedűművész és karmester, André Rieu ismét visszatér az MVM…
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!