Program


BUDAFOKI 5 - Bacewicz / Antal / Delius / Csajkovszkij / Werner

BUDAFOKI 5 - Bacewicz / Antal / Delius / Csajkovszkij / Werner

Grazyna Bacewicz: Overture
Antal Mária: Az Áramlat - Flow
Delius: Séta a Paradicsomban
Csajkovszkíj: Rómeó és Júlia nyitányfantázia

Vezényel: Werner Gábor
 több

Mai hangversenyünket egy 20. századi lengyel zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz Nyitányával indítjuk. Az Overture (Nyitány) rövid, csillogó kompozíció, rohanó, mintha a ritmikus temperamentum szárnyán szállna. Világos, egyszerű és vidám témák, kompakt forma és nem hagyományos hangszerelés jellemzi.

Ezt követi Antal Mária : Az Áramlat – Flow című műve, melyről a szerző így fogalmaz:  

“A mű megírását Csíkszentmihályi Mihály Az áramlat című könyve ihlette.

Szerinte egy cselekvésben való teljes feloldódás az önmegvalósítás és a boldogság érzéséhez vezet.

A maximális koncentráció alapfeltétele az áramlat megtapasztalásának. Ennek a pszichikai energiának a zenekari megjelenítése hallható a Fókusz című nyitó tételében.

A külvilág kizárásával olyan belső világ jön létre, amelyben az idő múlása lényegtelenné válik. Egy bölcsődal (Mozart Wiegenlied-je), egy lélekharang és egy ketyegő óra motívum a főszereplői a Világosság és Időtlenség című lassú tételnek. 

Az áramlat eksztatikus élményét bárki átélheti: az ember egyedivé válik, ugyanakkor egyesül is az énen kívül álló egyetemes értékekkel. A katarzis szimbólumaként az eső imitálásával kezdődik az utolsó, Eksztázis című́ tétel: hatalmas energiák szabadulnak föl, egy viharos szimfonikus táncban kulminálódva va a mű végén.”

 

Koncertünk második felét Rómeó és Júlia örök története ihlette. A későromantika és a francia impresszionizmus határán alkotó angol zeneszerző, Frederick Delius hat operájából a negyedik A falusi Rómeó és Júlia. Bár az operát magát ritkán viszik színre, az ötödik és hatodik tétel közötti zenekari közjáték, a Séta a Paradicsomban gyakran szerepel koncerteken, és sok felvétel is készült belőle. Delius ars poetica-ja ebben a művében is megmutatkozik: “Nem számít más, csak hogy áradjon a zene!”

Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziájának zenéje nem követi pontosan Shakespeare tragédiájának cselekményét, csupán költői lényegét ragadja meg – olvashatjuk Pándi Marianne Hangversenykalauzában. A bevezetés a tragédia sötét hátterét vázolja, majd Rómeó szerelme bontakozik ki, fájdalmasan és reménytelenül. A zene drámai alapgondolata – a két ellenséges indulatú család kíméletlen harca – izgatott, feszült hangulatú előkészítés után jut kifejezésre. Az ellenséges indulat végül valóságos harcban, kíméletlen öldöklésben robban ki. Mikor végre elcsendesedik, Júlia megkapó gyengédségű dallama hangzik fel. Ez a harmatos szerelem azonban ismét elvész a gyilkos összecsapásban, a leány érzelmének gazdagsága és fiatalságának minden ereje is kevés ahhoz, hogy a külvilág kegyetlenségével szembeszállhasson. Az utolsó csatazaj heves robaját a halál csendje váltja fel. Júlia halálát adja tudtunkra a zene, azonban másfelől Júlia diadalát is zengi a befejezésül felcsendülő, éteri tisztaságú dallam.

 

Ajánló


Az amerikai írónő romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a…

Nagy magyar versek, vadakról és szelídekről, dzsungelekről és sivatagokról. Fülledt éjszakákról, ragyogó nappalokról.…