Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomja fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 24. csütörtök, 19:00
Egy népet rengeteg módon le lehet igázni, meg lehet szégyeníteni és lehetetlenné lehet tenni. A császár a legszentebb, legérzékenyebb ponton támadja, a hit és a törvények eltiprásán keresztül talál rajta fogást. Így egy teljes kultúrát vesz támadás alá és igyekszik azt elpusztítani. Vajon sikerül neki?
Ókori példázat, mai perspektívából.
Szereplők
Petronius................................... Szélyes Ferenc
Decius....................................... Szakács Tibor
Lucius........................................ Tóth János Gergely
Probus....................................... Papp Attila
I. Agrippa................................... Incze József
Barakiás.................................... Győrffy András
Júdás......................................... Kárp György
Alkotók
Zene: Varga Gábor
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Szcenikus: Tóth Kázmér
Dramaturg: Kincses Elemér
Ügyelő: Czeglédi Attila
Súgó: Jezsó Krisztina
Rendezőasszisztens: Gubányi György István
Rendező: Pataki András
Az Újszínház és a Mikházi Csűrszínház koprodukciója
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
zenés játék két részben
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
