Intézményünk minden évben különös gonddal óvja első főzeneigazgatójának emlékét, és építi újra kultuszát a magyar nemzeti romantikus opera megteremtőjének, aki egy és ugyanazon személy: Erkel Ferenc. Folytatjuk a jelen- és utókornak egyaránt készülő sorozatot, amely Erkel operatermését hivatott megörökíteni – ezúttal az Erzsébet felvételével. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 19. szombat, 19:30
Erkel Ferenc
Erzsébet (II. felvonás)
Koncertszerű előadás magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Műismertető, hangverseny és lemezfelvétel
Intézményünk minden évben különös gonddal óvja első főzeneigazgatójának emlékét, és építi újra kultuszát a magyar nemzeti romantikus opera megteremtőjének, aki egy és ugyanazon személy: Erkel Ferenc. Folytatjuk a jelen- és utókornak egyaránt készülő sorozatot, amely Erkel operatermését hivatott megörökíteni – ezúttal az Erzsébet felvételével.
Különös sorsú mű, hisz fókuszában a nagy Árpád-házi szent áll, ugyanakkor elkészültét a Bach-rendszer lassú olvadása, a közelgő kiegyezés egyengeti, s a császári pár látogatása: ilyeténképpen a magyarokat kedvelő Erzsébet, vagyis Sissi tiszteletét ugyanúgy kiolvashatjuk a lírai műből. A darab struktúrája is érdekes: Erkelé csak a második felvonás, a két szélsőt a Doppler-fivérek szerezték. Habár hangfelvétel eleddig nem készült belőle, a zenetudósok szerint a legszebb Erkel-felvonás lehet az Erzsébeté, egy a Bánk minőségével vetekedő anyag. Hamarosan kiderül – az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában zajló munka végén hangversenyen is megszólaltatjuk a művet.
A felvonást izgalmas beavatóelőadás előzi meg, ahol Ókovács Szilveszter főigazgató mellett Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus mesél a mű hátteréről, Sisivel való kapcsolatáról és a Doppler-fivérekről – mindezt igazi ritkaságoknak számító képekkel illusztrálva.
Évad szereposztás
Karmester: Kocsár Balázs
Erzsébet: Kolonits Klára
Lajos: László Boldizsár
Kuno: Haja Zsolt
Gunda: Balga Gabriella
András: Cser Krisztián
Roderich: Káldi Kiss András
Alkotók
Zeneszerző: Erkel Ferenc
Librettó: Czanyuga József
Rendező: Varga Bence
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
