<--

Program


Hangforrás bérlet 19-20

Aktuális előadások




Hangforrás bérlet 2019-20

Hangforrás bérlet 1.
2019. október 17., csütörtök 19:00 Farkas Róbert
Hangforrás bérlet 2.
2019. december 05., csütörtök 19:00 Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 3.
2020. február 06., csütörtök 19:00 Ronald Zollman
Hangforrás bérlet 4.
2020. március 05., csütörtök 19:00 Ménesi Gergely

Hangforrás bérlet 2.
2019. december 05., csütörtök 19:00

Műsor:
W. A. Mozart: Szabadkőműves gyászzene (K. 477)
Dragony Tímea: Szimfónia 'OBRETAM' (ősbemutató)
Mahler: Dal a Földről – szimfónia

Vezényel: Antal Mátyás
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Ének: Schöck Atala, Kovácsházi István

Élet és elmúlás örök kérdésköre, elválaszthatatlan kettőssége hatja át a decemberi hangverseny programját. Három zeneszerzői vallomás követi benne egymást, három különböző évszázad s nézőpont gyermekeként, ám valamennyi a földi útról, annak céljairól, küzdelmeiről, szép és fájdalmas fejezeteiről szól hozzánk a hangok nyelvén. W. A. Mozart Szabadkőműves gyászzenéje (1785) bár közvetlen módon a komponista két bécsi páholytestvérének állít emléket (egyikük gróf Esterházy Ferenc volt), a mű tényleges dimenziói messze túlmutatnak az alkalomszerű rendeltetésen, mélységükben olykor a Varázsfuvolát és a Requiemet előlegezve. Bő századnyi idő elteltével, már az utolsó békeévek nosztalgikus fényárjában úszó Bécs egy másik, jóval terjedelmesebb zeneszerzői életvallomás helyszíne és ihletője lett: Gustav Mahleré. 1908–1909-ben, a komponista VIII. szimfóniáját követően keletkezett a monumentális, szimfóniaszerű dalciklus Dal a Földről címmel. Szokatlan méreteire és a teljes mű tartalmi súlyára való tekintettel, szimfóniaként jelölte meg kései alkotását a szerző. Ámde sorszám nélkül: félt ugyanis a végzetesnek tűnő „IX. szimfónia” felirattól, minthogy több ilyen darab komponálását követte már pályatársak halála, Beethoventől Dvořákig. A hat, varázslatosan hangszerelt tételhez kínai versek nyugati átköltéseit használta fel Mahler, amelyek az ő elrendezésében mintha egyetlen ívű pillantással, végső számvetésként járnák be az élet tereit: az ifjúságot, mámort és magányt, őszt és tavaszt, elidőzve a szépségen, majd elérkezve a búcsúig. Stílusában a romantika hagyományait szervesen folytatva sok szempontból már az új századra tekint a mű.

Dragony Tímea zeneszerzői pályája immár egyre szélesebb mederben bontakozik ki az ezredforduló óta. „OBRETAM” címet viselő szimfóniája, amely a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére készül, „az élet sokszínűségét, örömeit, boldogságát, nehézségeit, drámaiságát és összetettségét teszi hallhatóvá. A címben szereplő mozaikszót a zeneszerző az életben számára fontos emberi értékek szavainak kezdőbetűiből alkotta meg. O: odaadás, B: bátorság, R: remény, E: elengedés, elfogadás, T: tudásvágy, A: akarat, M: megértés és megnyugvás” – szól a kapcsolódó alkotói önvallomás.

Hangforrás bérlet 3.
2020. február 06., csütörtök 19:00

Műsor:
Bartók: Táncszvit
Janáček: Hegedűverseny
Sarasate: Carmen-fantázia, Op. 25
Dvořák: VI. (D-dúr) szimfónia, Op. 60

Vezényel: Ronald Zollman
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Hegedű: Ábrahám Márta

Hangversenyünk programja közkedvelt és fölfedezést érdemlő műveket egyaránt magában foglal. Bartók Béla kezdettől fogva népszerű alkotása volt a Táncszvit, amely a Budapest egyesítésének 50. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyre készült (1923), s benne újszerű közösségi hangot ütött meg a komponista. Később megfogalmazott alkotói vezéreszméje – a népek testvérré válása – megtestesüléseként éppen Táncszvitjét említette Bartók. Művének szerkezeti alapgondolata álom a zene nyelvén: tételeiben magyar, román és arab, többnyire népzenei mintájú dallamok alkotnak eszményi „létközösséget”, s azok egy részét igéző szépségű, magyaros-verbunkos karakterű zenei anyag köti össze.

Ábrahám Márta hegedűművész előszeretettel fedez és fedeztet föl közönségével is kevésbé játszott versenyműveket. Pár évvel ezelőtt a dán Carl Nielsen Hegedűversenyét tolmácsolta Miskolcon nagy sikerrel, most pedig a cseh Leoš Janáček „Egy lelkecske vándorlása” alcímet viselő darabjának (1926) szólistája lesz. Ellentétpárként a spanyol Pablo Sarasate tüzes Carmen-fantáziája (1883 c.) csendül föl hangversenyünkön.

Fölfedezésre érdemes kompozíció Antonín Dvořák VI. szimfóniája is, amelyet ma háttérbe szorít ugyan a szerző három későbbi darabja a műfajban, ám 1880-ban keletkezett alkotásával világsikert ért el a maga idején a cseh muzsikus. Nem kis része volt ebben a magyar Richter Jánosnak, a kor egyik vezető karmesterének, akinek a mű ajánlása is szól. Életerős, lendületes alkotás Dvořák Hatodikja, amelyet emlegettek már „cseh karácsonyi szimfónia”-ként is, mivel jellegében a nyitó- és zárótétel kezdőtémája egyaránt cseh karácsonyi énekekre emlékeztet. Fontosabb ennél a dvořáki poézis megragadó szépsége: kiváltképp a kezdőtételt gyakorta természetközeli tónus hatja át. Legeredetibb hangú tétele pedig a Scherzo, amely típusában nagyobbrészt tüzes furiant, mintegy a Szláv táncok birodalmába röpítve el ezzel hallgatóját.

A belga karmester Ronald Zollman a világ több mint másfélszáz zenekarát dirigálta már öt kontinensen.

Hangforrás bérlet 4.
2020. március 05., csütörtök 19:00

Műsor:
Schubert: C-dúr nyitány olasz stílusban (D. 591)
W. A. Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra (K. 299)
Szervánszky: Fuvolaverseny
Schubert: VI. („Kis” C-dúr) szimfónia (D. 589)

Vezényel: Ménesi Gergely
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Fuvola: Matuz István
Hárfa: Szilvásy Júlia

Olasz, osztrák és magyar színvilágot vegyít egymással – különféle kombinációkban – a Hangforrás esték záróhangversenyének programja, még ha a szerzők születésük szerint csupán kétfajta nemzet fiai voltak is. Két „olasz stílusban” írt nyitányával és korai szimfóniáival – főként a márciusi koncertünkön fölhangzó „Kis” C-dúr darabbal – Gioachino Rossini művészetének megigéző erejéről vallott a még igen fiatal Franz Schubert. E három alkotás egyazon időszak (1817–1818) termése volt – az olasz operaszerző ellenállhatatlan dallamai épp akkoriban hódították meg Bécs közönségét –, s közülük most kettő szolgál műsorunk keretéül, az összeállítás nagy részére jellemző hangnemi egység jegyében. A „Kis” C-dúr szimfónia könnyen megszerethető darab: olaszos lendület, vidám kedély, felhőtlen játékosság uralja. Időnként mindazonáltal mégis előlegez valamennyit abból a félreismerhetetlen schuberti hangból, amely oly sok későbbi kompozíciónak, köztük a „Nagy” C-dúr szimfóniának is sajátja.

Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr fuvola–hárfa kettősversenye (1778) a kor tipikus társalgási stílusában írt mű ugyan, ám végighallgatása a szólóhangszerek jellegzetes színvilágából adódó „éteri” szépség élményével is gazdagít. Kiegyensúlyozottság és derű sugározza át a kompozíció egészét, amely – Mozartra egyébként is jellemző olaszos pillanatok mellett – a kor magyar muzsikájának hatását is elárulja.

Szervánszky Endre Fuvolaversenye 1952–53-ból való. Zenei nyelvezete a századközép folklorisztikus tendenciáinak megfelelően magyar népi alaphangú. Kifejezésmódja érett, csiszolt, amelyben a nyitótétel önfeledt dalolása és kontrasztgazdagsága, folytatásként pedig a lassú középtétel egyszerű, letisztult éjszaka-poézise, majd a finálé csattanós szellemessége nagyszerű összhangot alkot egymással. A szólista Matuz István hangszerének élő legendája, aki kápráztatóan széles repertoárt tolmácsol egyéni elhivatottsággal. Hangversenyünk dirigense, Ménesi Gergely jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekarának karmestere.

 

Ajánló


Aki tavaly ott volt, már tudja, milyen egy igazi klasszikus bál. Élje át…

Az összehasonlíthatatlanul sajátos hangzásról nem csak Balázs Fecó gondoskodik, hiszen ezen az estén…

Állítólag a vészterhes napokban ez az egy klasszikus zenei lemez volt kéznél a…