A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. január 21. csütörtök, 19:30
A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére. Elég Cherubini Médeiájának drámai hangvételű nyitányára, Sibeliustól a Kalevala, a végtelen finn erdők és a liguriai tengerpart világát egyszerre megidéző II. szimfóniájára vagy Carl Philipp Emanuel Bach pezsgő frissességű hamburgi szimfóniájára gondolnunk. A felejthetetlen koncertélményeket olyan világsztárok garantálják, mint az oboajáték minden árnyalatát felmutató, karmesterként is kiváló François Leleux, a cselló mesterének számító Perényi Miklós, a berlini Komische Opernek két alkalommal is az év operaháza címet megszerző Nánási Henrik vagy a régi zene egyik ikonikus alakja, Konrad Junghänel. Kívánhatunk-e ennél többet?
Ferencsik bérlet / 1
2021. január 21., csütörtök, 19:30
La favorita
Gioachino Rossini: Tell Vilmos-nyitány
Antonio Pasculli: Versenymű oboára és zenekarra, Donizetti A kegyencnő című operájának egy témája nyomán
***
Franz Schubert: IX. („nagy” C-dúr) szimfónia, D. 944
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel és oboán közreműködik: François Leleux
A műsor első száma Gioachino Rossini utolsó, 1829-ben komponált operájának nyitánya, mely a mű négy fontos témáját idézi meg: a csellón megszólaló idilli dallamot a kitörő vihar megjelenítése követi, az angolkürtön felhangzó pásztordal után pedig a csatába vágtató lovak dobogását halljuk.
A koncert második darabját Antonio Pasculli, „az oboa Paganinije” jegyzi. Versenyműve kivételesen nehéz oboaszólamában François Leleux, az est karmestere és egyben szólistája megmutathatja páratlan virtuozitását, könnyedségét és eleganciáját, ami a szerző méltó utódjává teszi.
A második részben Franz Schubert kimagasló remekét, utolsó, 1825-ben keletkezett grandiózus szimfóniáját hallhatjuk, amelyet korábban tévesen egyik kései,1828-ban írott alkotásának tartottak. Az újabb kutatási eredmények azonban sikeresen azonosították az elveszettnek hitt „Gmunden-gasteini” szimfóniával. A komponista bátyjának, Ferdinand Schubertnek köszönhető, hogy a szerzője életében soha el nem hangzott művet felébresztették Csipkerózsika-álmából: az 1838–39-ben Bécsben időző Robert Schumann-nak hívta fel rá figyelmét, aki 1840-ben megjelentette. Az ismeretlenségből előbukkant érték Felix Mendelssohn-Bartholdy érdeklődését is felkeltette, aki még 1839-ben bemutatta Lipcsében. Schumann így méltatta a darabot: „Ebben a szimfóniában több van, mint szép dalolás, több, mint az a fájdalom és öröm, amelyet a muzsika már ezerféleképpen kifejezett. Ez a zene olyan régiókba vezet el minket, ahol emlékezetünk szerint még sohasem jártunk…”
táncmesejáték 90 percben 13 tánciskola közel 300 tagja és profi táncművészek előadásában Karácsonyi vendégségbe várja barátait a 3 testvér. A legkisebb, Klára egy Diótörőt kap ajándékba, amin összevesznek testvérével, Misivel. A kislány álmában a gonosz Egérkirálynő és hadserege betör a szobába, de a hős Diótörő katona párbajra kényszeríti és legyőzi. Klára lovaggá üti hős megmentőjét, aki katonából herceggé változik. Útra kelnek a havas erdőn és a tengeren keresztül, hogy megérkezzenek a Diótörő birodalmába, a szépséges Csipkepalotába, ahol Cukorország lakói együtt ünneplik a herceg és Klára egybekelését.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb.
A vakáció nem indul mindenki számára felhőtlenül: Péterke, a Vadliba őrs egyetlen lány tagja betegágyba kényszerül. Barátai azonban nem hagyják,…
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
