Program


Leçons d'amour - Avagy szerelmi leckék

Leçons d'amour - Avagy szerelmi leckék

“Amour, cruel amour!...” Bizonyára a barokk kor legtöbb világi remekműve a szerelemféltés témájának művészi kifejezéseként született. A szerelem és a halál (amor - mors) színe előtt mindenki egyenlő. Nincs olyan halandó, akit Amor nyila így vagy úgy el nem talál, s hogy ez az élmény a 16-18.  több

A XVII. század emberének szerelmi leckéi, fájdalmai és örömei Lambert, Couprin, Lully, Monteclair francia udvari énekeiben és kantátáiban.

KÁROLYI KATALIN - MEZZOSZOPRÁN
PÉTERY DÓRA - CSEMBALÓ
BALI JÁNOS - BAROKK FURULYA

“Amour, cruel amour!...” Bizonyára a barokk kor legtöbb világi remekműve a szerelemféltés témájának művészi kifejezéseként született. A szerelem és a halál (amor - mors) színe előtt mindenki egyenlő. Nincs olyan halandó, akit Amor nyila így vagy úgy el nem talál, s hogy ez az élmény a 16-18. század embere által művészileg miként nyilvánult meg csupán társadalmi rangjától függött. Aki megengedhette magának, örömét-fájdalmát a kor legelismertebb piktoraival vitette vászonra, legékesebben szóló költőivel öntette szavakba és leghíresebb zeneszerzőivel dallamokba. A kis szobák homályában halkan dúdolt, elpendített dallam vagy a csillogó nagy termekben tartott összejövetelek alkalmával felhangzó ének mind mind ugyanarról - a szerelmi leckéről zengedezett. A francia “air de cour”-ok, kantáták, majd később a “tragédie lyrique” - a nagy francia barokk opera - is ezt a témát hordozzák. A két hangszer, amely ezen műfajok megszólaltatásához nélkülözhetetlen és egyben legalkalmasabb: maga az énekhang és a korabeli Európában elterjedt csembaló. S amikor e két hangszer együtt muzsikál, megpendülnek szívünk húrjai is, és lelkünk legrejtettebb zugaiban visszhangzik szöveg és dallam.

Károlyi Katalin ezt a végtelen finom és sokrétű zenét, ami a francia barokk vokális zeneirodalma, Párizsban, a Studio-Versailles Opéra-ban tanulta René Jakobsnál és Rachel Yakarnál, majd Philippe Herreweghe “ La Chapelle Royale”-jának és William Christie “Les Arts Florissants” együttesének szólistájaként a világ számtalan koncerttermében és operaházában megszólaltatta már, valamint lemezekre vette.

Pétery Dóra csembaló iránti szerelmét a barokk zene és a kamarazene szeretete lobbantotta lángra. A hangszer egész Európában a színház, az udvarok és templomok zenéjének megszólaltatója, de talán egyik nép sem értette úgy a hangszer lelkét, mint a franciák. Aki egyszer kapcsolatba kerül ezzel a világgal, azt rabul ejti ennek a zenének az érzékisége, könnyedsége, szellemessége.
Bali János Liszt-díjas furulyaművész a francia kultúra, nyelv és zene páratlan mélységű ismerője, legyen szó akár az ófrancia chansonokról, vagy a nagybarokk operákról, vagy akár a barokk furulyairodalomról.

Az est művészei országot-világot bejárva Budapesten találkoztak, és megszületett ez a program abból a vágyból, hogy felhangozhassanak azok a francia remekművek, amelyek Magyarországon még javarészt ismeretlenek, és egy órányi időre a zene felemelő ajándékaként ma már örülni tudjunk annak is, amiről valaha azt hittük, hogy az elvesztett szerelmen érzett fájdalmunkba talán még belehalunk.

A programot jó idő esetén szabad téren, korlátozott nézőszámmal és a távolságtartási szabályok betartásával rendezzük meg. Rossz idő esetén a Virág Benedek Ház kiállító terében rendezzük meg azelőadást.

Kép: Károlyi Katalin (Fotó: Flor Garduño)

Ajánló


A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból. Örömzene…

A fiatal Ralston-házaspár panziójában vagyunk. Távol az emberektől, a világtól. Abban a zárt…