Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 26. péntek, 19:00
Lőrinczy Attila: Élve megégetve – boszorkánytéboly
színmű, ősbemutató
Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk!
Bemutató: 2022. december 09. 19:00
A darab Lőrinczy Attila, Koltai M. Gábor és Zsigó Anna közös munkája.
Az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után ugyancsak nehéz idők jártak a Dél-Alföld lakóira. Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.
A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.
Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. És akármilyen drámai is a végkifejlet, a képtelen vádak nyomán lefolytatott (pre)koncepciós eljárásban óhatatlanul megjelenik az abszurd humor is..
Szereplők:
ORSA MIKLÓS, kereskedő, a város volt bírája..................... Jakab Tamás
ZSOHÁRNÉ HIDEG KATALIN, bábaasszony........................ Molnár Erika
HALLER JÁNOS, magiszter, a város bírája........................... Károlyi Krisztián
ZAHORÁN ÁKOS, tiszti ügyész............................................. Poroszlay Kristóf
CSANÁDY DÉNES, magiszter............................................... Kárász Zénó
SZUTYOR, hivatalszolga....................................................... Vicei Zsolt
FÖLDIKE, erdei remetenő..................................................... Tánczos Adrienn
CSORBA SÁRA, fiatal özvegy............................................... Menczel Andrea
OLLÓS SÁNDOR, méhész.................................................... Szegezdi Róbert
OLLÓSNÉ, ETELKA, a felesége............................................ Borsos Beáta
GORAN SARAČEVIĆ, szerb kapitány................................... Krausz Gergő
BELLA SUKIČ, a felesége...................................................... Fekete Patrícia
SÜVEGH ANTAL, gazdálkodó................................................ Pálfi Zoltán
SÜVEGHNÉ, ILONA, a felesége............................................ Farkas Andrea
Anonim nő.............................................................................. Fekete Patrícia
Gépírónők............................................................................... Károlyi Krisztián - Krausz Gergő
Szintis ember.......................................................................... Poroszlay Kristóf
Alkotók:
Látványtervező: VERECKEI RITA
Koreográfus: BLASKÓ BORBÁLA
Dramaturg: ZSIGÓ ANNA
Énekmester: VAJDA JÚLIA
Súgó: SZABÓ ÁGNES
Ügyelő: NAGY-HAJDU SZILVIA
Rendezőasszisztens: VARGA MÓNIKA
Rendező: KOLTAI M. GÁBOR
Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az egyik legkeresettebb hangszerén - Joni Mitchelltől Bob Dylanig a legnagyobbakkal játszott.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
JOHANNES BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80 JOHANNES BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77 *** BARTÓK BÉLA: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei…
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a…
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
