Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán - Kamarazene karnyújtásnyira
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 16. kedd, 19:00
Kamarazene karnyújtásnyira
Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Beethoven: 5. (D-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/2
SZÜNET
Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Schubert: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, D. 384 (Rohmann Ditta átirata öthúros csellóra és fortepianóra)
Rohmann Ditta (cselló), Fejérvári Zoltán (fortepianó)
Erdődy Péterné, született Niczky Mária Anna – ez a magyar arisztokrata hölgy egyszerre volt a saját jogán grófnő és a férje révén grófné, ám a hírnevét mégsem ennek, hanem mindenestől a Beethovennel kialakított bizalmas barátságának köszönheti. A zeneszerző pártfogója, sőt „gyóntatója” volt ugyanis ez a dáma, akit futólag még azzal is meggyanúsított egyik-másik zenetörténész, hogy ő lett volna az a bizonyos „halhatatlan kedves”. Ez a feltételezés ugyan alighanem téves, az viszont bizonyos, hogy neki szólt annak a két, 1815-ben komponált cselló-zongora szonátának az ajánlása, amely Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán közös kamaraestjének első részét alkotja. A szünetet követően azután a Beethoven titáni közelségét kétség kívül megérző, de a hatásiszonyon mégis sikerrel túllépő Schubert két műve hangzik majd fel: a 19 esztendős fiatalember egyik korai hegedűszonatinája (Rohmann Ditta átiratában), valamint a nyolc évvel később keletkezett a-moll szonáta, amely melléknevével máig őrzi egy különleges hangszer – afféle vonóval megszólaltatott gitár –, az arpeggione emlékét.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Támogató:
A koncert a Kormány 1290/ 2020. (VI. 5.) Korm. határozata alapján a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében született támogatással valósul meg.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
Előadás gyerekeknek, fölnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!