Somlai Petra fortepianoestje
R. SCHUMANN:
Waldszenen, op. 82
Kinderszenen, op. 15
—
L. van BEETHOVEN:
IV. G-dúr zongoraverseny, op. 58
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 25. péntek, 19:00
Somlai Petra – fortepiano
Ensemble Variable:
Paulik László – hegedű
Revóczky Ottília – hegedű
Szabó Réka – brácsa
Maróth Bálint – cselló
Szomor Dániel – nagybőgő
Somlai Petra – fortepiano
Somlai Petra előbb a budapesti Zeneakadémián végezte tanulmányait, majd Londonban és Amszterdamban tökéletesítette tudását, többek közt Bart van Oort növendékeként. Junior Prima Díjas, több nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel. Hollandiában él, 2015 óta a Hágai Királyi Zeneakadémia professzora. A Haydneum zeneakadémiai fortepiano-bérletének hangversenyén izgalmas zenetörténeti játékra invitálja hallgatóit, műsorában egy Beethoven-versenyművet, és Schumann jeleneteit állítva szembe egymással.
Ludwig van Beethoven (1770–1827) és Robert Schumann (1810–1856): négy évtized és egy világ választja el őket egymástól, mondhatnánk. Mindazonáltal sok tulajdonság össze is kapcsolja a két nagy zeneszerzőt – talán több is, mint amennyi éket ver közéjük. Mindketten szenvedélyes önkifejezők, mindketten nagy formátumú zongoraművészként (is) kezdték pályájukat, de egy sorscsapás (Beethovent a fokozatos hallásvesztés, Schumannt kezének sérülése) mindkettőjüket eltérítette a hangszeres előadóművészi pályáról, hogy annál nagyobb odaadással forduljanak a zeneszerzés felé. Mindkét szerző az Új elkötelezettje, mindkettő kísérletező alkat, és a zongorazene mindkettőjük számára e kísérletezés legszemélyesebb közege, a vallomásos megszólalásmód területe. Beethoven most elhangzó versenyműve a romantikus kifejezésmódot előlegezi, az első részben hozzájuk csatlakozó két schumanni „jelenetsor”, a Kinderszenen(Gyermekjelenetek) és a Waldszenen (Erdei jelenetek) pedig egyrészt a kisformák területére kalauzol (ezt a világot bagatelljeiben Beethoven is szívesen bebarangolta), másrészt az ábrázoló szellemű komponálásmód, a „láttató zene” lehetőségeit fedezi fel.
Ajánlatunk
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Ajánló
A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket,…
Dumaszínház est
Vidám és látványos musical az igaz barátságról, az összetartozás erejéről, ami még a legváratlanabb helyzetekben is segítő útitársunk lehet.
