Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud. A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 20. péntek, 19:00
Váncsa István - A francia konyha másik arca
Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud. A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék. Ez mind szép jó, a könyvben pedig megfelelő részletességgel vannak jelen, de akad itt sok olyasmi is, amiről az avatatlan külföldinek sejtelme sincs. Gondolnánk-e például, hogy a Rhône deltájában (ami olyan Provence-ban, mint nálunk a Hortobágy, csak vizesebb), különféle nyájak, gulyák és ménesek legelésznek, a tájegység jellemző étele pedig a gulyás? Neve bœuf à la gardiane, vagy egyszerűen csak gardiane, azaz gulyás. Nem egészen olyan, mint a mienk, hanem inkább az erdélyi tokányokra hasonlít, viszont igen finom. Vagy gondolnánk-e, hogy Franciaország népe imádja a pacalt, tájegységenként eltérő módon főzi, egyik változat finomabb, mint a másik, zömük csípős, némelyik ránézésre az általunk ismertre hasonlít, íze viszont sokkal komplexebb és izgalmasabb? És mit szólunk ahhoz, hogy a francia szakács vagy háziasszony a nálunk kissé lenézett disznólábból (gyengébbek kedvéért sertésköröm) ünnepi asztalra illő ínyencfalatok hosszú sorát képes előállítani? Mindezekről és sok minden másról is szó lesz az előadásban, amely Váncsa István Lakoma. A francia konyha legfinomabb ételeiből című új könyvéhez (a Lakoma harmadik kötetéhez) kapcsolódik.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben kultikus alkotássá vált. A cím a hopi indiánok nyelvén annyit jelent: Kizökkent világ - ezzel a címmel forgalmazták a filmet annak idején Magyarországon is.
Kőszegi Imre mindig jó időben van. Decemberben tölti be 80. életévét. És persze zenésztársai mindig számíthatnak kifogástalan lüktetésű kíséretére. A Magyar Jazz Szövetség második elnöke kifogyhatatlan energiájú művész.
A nemzetközi historikus régizenei előadópraxis egyik legjelentősebb képviselője, a világhírű holland csembaló-, orgonaművész és karmester, Ton Koopman idén októberben tölti…
A francia zene - akárcsak a francia konyha - kifinomultságáról híres, az ízek és a színek tökéletes összhangjáról, a részletek…
Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
