Jegyvásárlás

Keresés: hangverseny

Az argentin politikai menekült szülők gyermekeként, Svédországban született José González a kétezres évek svéd popzenei hullámának egyik prominens dalszerző-énekese, aki az indiepop és bossa nova jegyeit is felmutató finom, klasszikus gitáros, akusztikus stílusáról és filozofikus dalszövegeiről ismert.

A harmincéves brit orgonaművész, Anna Lapwood új generációs világsztár, 741 ezer követővel az Instagramon. A Royal Albert Hall rezidense, akit természetes zeneisége segít át a műfajok határain. „Sokkal több mint tehetséges orgonista, kóruskarnagy és a közösségi média szenzációja: egy sztár, akinek küldetése van” – írta róla a The Sunday Times.

Négy sztárvendég, egy közös téma, fontos kérdések, szórakoztató válaszok!

Mit akarnak ezek még? - kérdeztük húszévesen, ha idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen. Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.

Érzékiség és aszkézis között vergődik Wagner középkori mondahős életét feldolgozó korai operája, a Tannhäuser címszereplője.

A billentyűs régizene előadói praxisának tudós kutatója és elkötelezett művelője, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán docensként oktató Jakab Hedvig az orgonairodalom négy évszázadának kincseiből kínál pazar válogatást a kora barokktól napjainkig, a d-moll toccata és fúgával természetesen Bach életművét is megidézve.

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb filmjének és minden idők egyik legnépszerűbb tévésorozatának zenéjét egyaránt a dél-koreai Jung Jae-il szerezte.

A Müpa egyik legnépszerűbb koncertsorozata Palya Bea nevéhez kötődik, a „Selymeim” – Énekesnők a nagyvilágból mindig egy Magyarországon még kevéssé ismert énekesnő bemutatásával ajándékozza meg a közönséget – olyan koncerten, amelyen előbb Palya Bea lép fel zenekarával, majd a vendég is megmutatja magát, hogy végül jó néhány közös dal előadásával közeledjenek egymáshoz az eltérő, de nagyon is közelíthető világok.

Joyce DiDonato régi barátja a Müpa közönségének, hiszen a világhírű amerikai énekesnőt nemcsak a Metropolitan-operaközvetítések sztárjaként láthattuk-hallhattuk sokszor az évek során, de önálló tematikus estjeivel (Drama Queens, Háború és béke, Éden) is háromszor fellépett már a Komor Marcell utcában.

Műsor: Stravinsky: Le Sacre du Printemps Földlegendák – táncjáték

A Győri Filharmonikus Zenekar 2024/2025-ös évadának záróhangversenyén Csajkovszkij felülmúlhatatlan népszerűségű, a szélesen ívelő, érzelmes dallamok és a csillogó virtuozitás egyedülálló ötvözetét kínáló b-moll zongoraversenye kezdi: a magánszólam előadójaként igazi világsztárt, a zongora sokak szerint ma élő legnagyobb művészét, a karmesterként és zeneszerzőként egyaránt világhírű Mikhail Pletnyevet hallhatja a győri közönség.

Till Brönner nemcsak a mai német jazzélet legnevesebb művésze, az egész világon elismert trombitás-énekes. Hitelesen képviseli a fősodratú jazzstílusokat, de a modern irányzatokra is nyitott, így pop-, latin-, R’n’B- és hiphop-elemeket is hallhatunk kiemelkedően népszerű lemezein.

A jazztörténet egyik legnagyobb hatású zenekara, a Weather Report számait feldolgozni mindig hálás feladat, de ha ezt korunk egyik legkiemelkedőbb baritonja, Kurt Elling és a fúziós jazz közel öt évtizede töretlen lendülettel működő zászlóshajója, a Yellowjackets teszi kreatív erejük egyesítésével, abból igazi ünnep kerekedik.

A Tokiói Filharmonikus Zenekar még soha nem járt a Müpában, izgalmas élményt ígér tehát Ázsia egyik legjelentősebb, több mint egy évszázados múlttal rendelkező együttesének bemutatkozása. 20. századi programjukat rendkívüli tudatossággal építették fel.

A Grammy-díjas svájci Andreas Vollenweider saját fejlesztésű elektroakusztikus hárfájával, és békés-hipnotikus, lágy, melodikus, jórészt instrumentális dalaival a hetvenes évek vége óta a new age egyik óriása.

Korunk egyik legnagyobb operaénekese a walesi basszbariton, Bryn Terfel. Többször hallhattuk már a Müpában, ezúttal a Budapesti Wagner-napok vendégeként kizárólag a nagy német szerző operáinak kivételes pillanatait idézi fel.

A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.

Jazz, opera, Broadway-musicalek: Morgan James mindegyikben otthon van. Csodás hangja, elragadó személyisége, lenyűgöző színpadi jelenléte többek közt Scott Bradleet is meggyőzte, így 2014-től rendszeresen szerepelt a Postmodern Jukebox videóiban és koncertturnéin.

Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután Paganini komoly és mély érzelmeket is kifejező h-moll hegedűversenye következik. A darab lassú tételét, mely egy szívhez szóló imádság, két, hangszeres bravúrokkal teli tétel keretezi, majd egy népszerű nápolyi dal feldolgozását halljuk, a „La campanella”-t („Harangok”).

A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.

Két trombita egyszerre: ez valóságos ünnep! Boldoczki Gábor és Szergej Nakarjakov december közepén a legjobbkor érkezik hangzó ajándékával: előleggel a közelgő karácsony fényéből.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!