Szukaj: Bach

Boros Misi zongora hangversenye Johann Sebastian Bach születésnapján Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében. Műsoron az ünnepelt szerző művei mellett Ludwig van Beethoven, Robert Schumann és Bartók Béla darabjai.

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Pletnyov / Engegård J. S. BACH : D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 (Ottorino Respighi feldolgozásában) BEETHOVEN : Esz-dúr zongoraverseny BRAHMS: 2. szimfónia, op. 73

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

A Ránki-család hangversenye Takács-Nagy Gábor, Ránki Dezső, Ránki Fülöp, Klukon Edit

BACH / RACHMANINOV / BRAHMS // Vinnitskaya / Keller J. S. BACH: 2 Choral prelúdium (Schönberg feldolgozásában) Schmücke dich, o liebe Seele, BWV 654 Komm, Gott, Schöpfer, heiliger Geist, BWV 667 RACHMANINOV: 1. zongoraverseny, op. 1 BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.

BACH / BEETHOVEN / STRAVINSKY // Tetzlaff / Keller J. S. BACH: Contrapunctus XIX (A fúga művészetéből, Luciano Berio feldolgozásában) BEETHOVEN : D-dúr hegedűverseny, op. 61 J. S. BACH: Két prelúdium és fúga a Das Wohltemperierte Klavierből (Stravinsky feldolgozásában) STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

Orfeo Zenekar Bach és Händel

Máté-passió - BACH // Keller Nagypénteki koncert J. S. BACH: Máté-passió

A moll áranyalatai

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

BACH / MESSIAEN / LIGETI / BEETHOVEN // Kodály Kórus / Keller J. S. BACH: Ricercar a 6 (A Musikalischen Opferből, Webern feldolgozásában) MESSIAEN: Les Offrandes oubliées LIGETI: Lux Aeterna BEETHOVEN: 9. szimfónia, op. 125

Anno Sacri – Barokk estek

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Fejérvári Zoltántól legendás Bach-játéka mellett a csillogó Britten-mű szólóját és Janaček Capricciójának csak a bal kezet használó zongoraszólamát is hallhatjuk!

Nem mindennapi apa-fia program fültanúja lehet, aki ellátogat a BFZ historikus hangszereken játszó együttesének régizenei koncertjére. A műsorban hemzsegnek a Bach család tehetséges tagjai. A barokk remekművek atyjától, a családfő Johann Sebastiantól két alkotás lesz hallható: a brandenburgi versenyek közül a tisztán vonósokra írt darab, valamint egy rekonstruált hegedűverseny.

Robin Johannsen – szoprán Balogh Eszter – alt Komáromi Márton – tenor Cserményi Zsombor – basszus Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) vezényel: Vashegyi György

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar koncertje, a Győri Filharmonikus Zenekar szervezésében Műsor: J. S. Bach: 3. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1068 (20’) C. Ph. E. Bach: d-moll fuvolaverseny, W.22 / H.425 (26’) *** Kodály Z.: Concerto zenekarra (21’) B. Smetana: Moldva – szimfonikus költemény (12’) Közreműködik: Harka-Szarvas Anna - fuvola Vezényel: Kóczán Péter

Kurtág 100 Szalai András, Vajda Gergely

Metamorfózisok Alex Klein

Bach zenéje inspirálta a klasszikus mestereket, például Mozartot és Beethovent, akik tőle tanulták a kontrapunkt és a harmónia gazdagságát. A 19. században Mendelssohn fedezte fel újra műveit, ami elindította a „Bach-reneszánszt”. Hatása a mai napig érződik: a zeneszerzők, orgonisták és zongoristák, hangszeres szólisták számára Bach a zenei gondolkodás, a szerkesztés és a spirituális mélység örök forrása.

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.