Vyhľadávanie: MITEM

Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.

Sardar Tagirovsky előadása az emlékezésről és a zene maradandó erejéről szól. A darab a tatár zeneszerző, Färit Yarullin életének és munkásságának állít emléket, aki a „Shurale”, az első tatár balett megalkotója volt.

A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő rendezői program legújabb része. Albu István koncepciója nyomán a drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára.

Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.

A történetben szereplő többi szimbolikus szereplővel együtt, Pinokkió mintha mindazokat az érthetetlen vagy félreértett vonásokat testesítené meg, amelyek a kamaszkor sajátjai. E korszak gyötrelmei annak a felnőtt társadalomnak a tükörképei, amely elvesztette önmaga hitelességét, és válságba került.

Veszélyes expedíció egy olyan lezárt és tiltott területre, amelyet mindenki csak "Zónának" nevez. Azt beszélik, hogy a „Zónában” van egy olyan terasz, ahol az ember legszentebb vágya válik valóra. Az expedíciót egy hivatásos vezető, a Sztalker vezeti.

Jan Fabre és társulatának előadása csak egy alkalommal a MITEM keretében!

Az Akvárium olyan előadás, amely sírásra és elmélyülésre késztet, és szeretetteljes tiszteletet ébreszt önmagunk, édesanyánk és mindazon nők iránt, akik előttünk jártak.

Az Amadeus a kreativitásról, a hitről és az emberi gyengeségről szól, kérdéseket vetve fel az igazságosságról, a tehetségről és a zsenialitás áráról. Salieri vallomása nemcsak Mozart halálának tragédiáját tárja fel, hanem egy zseniális művész életét is.

Valère Novarina utolsó, csodálatos rendezése a 13. MITEM-en.

Évszázadokkal a Netflix előtt Shakespeare megalkotta az első sorozatgyilkost: egy torzszülöttet, egy ékesszóló és lesújtó bohóc-erőszaktevőt, aki végigvezet a pusztítás könyörtelen útján.

Az előadás a fizikális és látványszínház megoldásait felhasználva, bábszínházi elemekkel élve, olykor burleszkszerű etűdökkel és sok zenével tárja a nézők elé egy csonka család metaforikus történetét szeretetről, szülői felelősségről és a törődés erejéről.        

Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között.

Mient az édesapja által készített, madarakról szóló bemutatójára készül, ám az apja nem érkezik meg. Mient a közönség segítségével igyekszik a lehető legjobban újra elmesélni édesapja történetét.

Csehov klasszikusa ma is rendkívül aktuális. Koljada értelmezésében a meggyeskert már nem létezik: mindent eladtak, mindent elpusztítottak. A virágzó fák helyén műanyag poharak maradtak, amelyek a természetet pusztító civilizáció jelképei.

Hat fiatal, egymástól merőben eltérő valóságokból érkezve, egy értelmét vesztett, elidegenedett és abszurd világban sodródik. Alig ismerik egymást, mégis amikor a szakadék szélére jutnak, a koboldmakikhoz hasonlóan a közös segélykiáltásban találnak egymásra.

A „Képzelt beteg” című előadásunkban Molière egy lehetséges arcát mutatjuk meg a közönségnek: a színészt, a kivételes művészekből álló társulat vezetőjét, valamint Molière-t, az embert.

Az előadás Csehov és Lika leveleire épül. Az oldalakon kibontakozó levélbeli csatározásokat fiatal színészek alakítják át ironikus, ugyanakkor humoros történetté, amely az élet múlékonyságára és a boldogság tovatűnő természetére reflektál.