Szukaj: Bach

BACH / BEETHOVEN / STRAVINSKY // Tetzlaff / Keller J. S. BACH: Contrapunctus XIX (A fúga művészetéből, Luciano Berio feldolgozásában) BEETHOVEN : D-dúr hegedűverseny, op. 61 J. S. BACH: Két prelúdium és fúga a Das Wohltemperierte Klavierből (Stravinsky feldolgozásában) STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

Közreműködők: Capella Savaria (Művészeti vezető: Kalló Zsolt) Capella Du Mont kamarakórus

Robin Johannsen – szoprán Balogh Eszter – alt Varga-Tóth Attila – tenor Cserményi Zsombor – basszus Borsódy László – trombita Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) vezényel: Vashegyi György

BACH / RACHMANINOV / BRAHMS // Vinnitskaya / Keller J. S. BACH: 2 Choral prelúdium (Schönberg feldolgozásában) Schmücke dich, o liebe Seele, BWV 654 Komm, Gott, Schöpfer, heiliger Geist, BWV 667 RACHMANINOV: 1. zongoraverseny, op. 1 BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Pletnyov / Engegård J. S. BACH : D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 (Ottorino Respighi feldolgozásában) BEETHOVEN : Esz-dúr zongoraverseny BRAHMS: 2. szimfónia, op. 73

Fejérvári Zoltántól legendás Bach-játéka mellett a csillogó Britten-mű szólóját és Janaček Capricciójának csak a bal kezet használó zongoraszólamát is hallhatjuk!

Boros Misi zongora hangversenye Johann Sebastian Bach születésnapján Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében. Műsoron az ünnepelt szerző művei mellett Ludwig van Beethoven, Robert Schumann és Bartók Béla darabjai.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

A Ránki-család hangversenye Takács-Nagy Gábor, Ránki Dezső, Ránki Fülöp, Klukon Edit

BACH / MESSIAEN / LIGETI / BEETHOVEN // Kodály Kórus / Keller J. S. BACH: Ricercar a 6 (A Musikalischen Opferből, Webern feldolgozásában) MESSIAEN: Les Offrandes oubliées LIGETI: Lux Aeterna BEETHOVEN: 9. szimfónia, op. 125

Anno Sacri – Barokk estek

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.

BACH−PARTITÁK 1. SPÁNYI MIKLÓS CSEMBALÓESTJE

BACH−PARTITÁK 2. SPÁNYI MIKLÓS CSEMBALÓESTJE

BACH−PARTITÁK 3. SPÁNYI MIKLÓS CSEMBALÓESTJE

A moll áranyalatai

Műsor: D-dúr csembalóverseny BWV 1054 g-moll csembalóverseny BWV 1058 d-moll hegedűverseny BWV 1052a c-moll két-csembalós versenymű BWV 1062

Capella Du Mont Capella Savaria (Művészeti vezető: Kalló Zsolt)

Orfeo Zenekar Bach és Händel

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.

Máté-passió - BACH // Keller Nagypénteki koncert J. S. BACH: Máté-passió