Jegyvásárlás

Program


8. Madaras Gergely és Fejérvári Zoltán
2

8. Madaras Gergely és Fejérvári Zoltán

Beethoven és Mahler
Savaria Szimfonikus Zenekar

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2019. május 23. csütörtök, 19:00

Beethoven: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Mahler: I. szimfónia, D-dúr “Titán”

Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora

Vezényel:  Madaras Gergely

Miután 1792 novemberében Bécsben telepedett le, Ludwig van Beethovennek (1770–1827) új megélhetési források után kellett néznie. Patrónusokat szerzett magának, például Lichnowsky herceg személyében, továbbá szalonokban, privát összejöveteleken zongorázott. Virtuozitásával hamarosan nagyobb nyilvánosság előtt is elkápráztatta hallgatóságát. Ezen alkalmak egyike volt az a jótékonysági koncert, melyet 1795. május 29-én a Burgtheaterben rendeztek. Ezen az eseményen hangzott fel elsőként Beethoven 2. (B-dúr) zongoraversenye (op. 19) a zeneszerző szólójával. A Joseph Haydn zeneszerzésóráinak hatásáról tanúskodó nyitótételt fantáziaszerűen díszített Adagio követi, majd rondó-finálé zárja a kompozíciót. A versenymű szólistája a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia ifjú tanára, Fejérvári Zoltán.
Gustav Mahler (1860–1911) Beethovenhez hasonlóan kilenc szimfóniát komponált, és műveinek a műfaj történetében betöltött szerepe is hasonlóan meghatározó, mint a bécsi klasszikus mesteré. Az eredetileg öttételes 1. szimfónia ősbemutatója 1889 novemberében Budapesten zajlott le „Szimfonikus költemény két részben” címmel. Részben a budapesti előadás sikertelensége késztette a zeneszerzőt műve átdolgozására. 1893-ben szintén Mahler vezényletével Hamburgban került sor a revideált, még mindig öttételes változat bemutatójára, mely „Titán, hangköltemény szimfónia formában” alcímmel hangzott el.  A címadások érzékeltetik az erőteljes narratív inspirációt, mely a tételek drámai jellegét kialakítja, és a szimfóniát sok szálon futó, regényszerű műfajjá avatja Mahler alkotóműhelyében.

Ajánlatunk


Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy csésze friss kávéban, egy váratlanul ránk zúduló nevetésben, vagy épp a tenger felől fújó szél zamatában.

Ajánló


Szente Vajk íróként nemcsak a végsőkig feszíti a nevetőizmokra specializálódott bohózat kereteit, hanem föl is frissíti, már-már szinte a műfaj…

A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!