2
Bartók - Évadnyitó koncert
Program:
Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 25. szombat, 19:30
2021. szeptember 25., szombat, 19:30
Várható befejezés: 21:20
Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bérleten kívüli hangverseny / 1
Bartók – Évadnyitó koncert
Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
***
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116
Ránki Fülöp zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely
A zeneszerzőről hagyományosan megemlékező műsor Bartók Béla három arcát villantja fel, a pálya három szakaszába nyújtva betekintést: a Két kép a korai alkotóperiódust, a II. zongoraverseny az érett mestert képviseli, míg az amerikai években keletkezett Concerto – az emigráns hazaszeretetének és honvágyának kifejezője – a kései termés kiemelkedő darabja. A karmester a magyar dirigenstársadalom középnemzedékének jeles képviselője, a zongoraverseny elmélyült és virtuóz szólistája a fiatal generáció egyik legjobbja.
A kékszakállú herceg váránál egy évvel korábban, 1910-ben keletkezett Két kép első tétele, a Virágzás Debussy hatásáról árulkodik, A falu tánca című második nyers és éles, tenyeres-talpas zene, mely olykor egészen a Táncszvitig mutat előre. A II. zongoraversenyt 1930/31-ben írta Bartók: a mű számos neoklasszikus-neobarokk vonást mutat, Stravinsky és Bach zenéjére egyaránt reflektálva. A Concerto a maga öttételes, boltozatos nagyformájával Bartók egyik legnagyobb szabású zenekari műve. Szimfóniaszerű a tételek terjedelme, súlya, mondanivalójuk komolysága, de a barokk concerto hagyományát eleveníti fel a teljes mű valamennyi tételén végigvonuló, sok reprezentatív hangszerszóló. A művet Bartók a Bostoni Szimfonikusok karmestere, Serge Koussevitzky megrendelése nyomán, 1943 nyarán és kora őszén írta. Ránki Fülöp 1995-ben született Budapesten. Zenei fejlődésére nagy hatást gyakoroltak szülei, Klukon Edit és Ránki Dezső; a Zeneakadémián Jandó Jenő és Lantos István volt tanára. Kesselyák Gergely, az 1994-es pármai Arturo Toscanini Nemzetközi Karmesterverseny és az MTV 1995-ös Nemzetközi Karmesterversenye 3. díjasa a hazai dirigenstársasalom elismert és sokoldalú tagja.
Ajánlatunk
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
bemutató: 2025. szeptember 19. előadás: 2026. június 26., 27. tervezett esőnap: 2026. június 28.
Ajánló
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
Az idei tanév végén megrendezésre kerülő Dance Universe Gála már a 16. alkalom a Dance Universe Tánc Sportegyesület történetében, amivel…
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!