Bécsi klasszikusok I.
Műsor:
W.A.Mozart Esz-dúr („Milánói”) szimfónia, K. 160
W.A. Mozart: A-dúr zongoraverseny, K. 488
F. Schubert: V. (B-dúr) szimfónia, D. 485
Közreműködik:
Grünwald Béla – zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, November 14 2013 7:30PM
Bényi Tibor előszava:
Az 1773-ban született Esz‐dúr vonósnégyes (Milanói szimfónia) a kvartett-szimfónia kategóriájába tartozik. Nem Haydn hatása alatt, hanem olaszos lendülettel, három tételben tömören fogalmazva egy éneklő allegro, egy operaária‐szerű lassú tétel és egy szimfonikus finálé formájában íródott. 1786‐ban a „Figaro“‐ val egy időben, a nagy opera komponálása által szikrázó hevületben írja Mozart az A‐dúr zongoraversenyt. Mint szimfonikus koncert ismert, de szerkezetében mégis egy igazi kamarazenei kompozíció. A szonátaforma kiegyenlített arányai és a tételek közötti tematikus kapcsolódás Beethovennek és a nagy romantikusoknak mutat utat. Különösen a szokatlan fisz‐moll hangnemben felhangzó melankolikusan vigasztaló lassú tétel idézi a „Figaro“-ban átélt lelkiállapotot. Isteni adományként olyan dimenziókba jut el a zenélés határait feszegetve, ami kizárólag neki adatott meg, és máig a legtökéletesebb Mozarti hangzásként él bennünk. Bécsben 30 évvel később - de lelki közelségben Mozarthoz – 1816 őszén a 19 éves Salieri tanítvány Franz Schubert befejezi a B‐dúr 5. szimfóniát. „A könnyű lélek legtöbbször nehéz szívet takar“, írja maga Schubert ebben az időben. Mozart hatása alatt, de egyéni természetességgel nyílik ki előttünk az igazi Schubert. A szenvedés és boldogság érzete párosul a legnemesebben egyszerű zenei fogalmazással. Idézzünk Schubert 1816 június 13-án írt naplójából: „Egy fényekkel telt szép nap élménye hatja át az egész életemet, mintha a távolban halkan visszaverődnének Mozart varázshangjai. Megmaradnak ezek a szép léleklenyomatok, amit az idő és a körülmények sem tudnak kitörölni, és az élet sötét pillanataiban távoli reményként fénylenek előttem. Ó Mozart, halhatatlan Mozart, mennyi jótékony élménnyel járultál hozzá egy reménytelibb, szebb élethez lelkünkben.“
Hallgassák örömmel!
Az 1773-ban született Esz‐dúr vonósnégyes (Milanói szimfónia) a kvartett-szimfónia kategóriájába tartozik. Nem Haydn hatása alatt, hanem olaszos lendülettel, három tételben tömören fogalmazva egy éneklő allegro, egy operaária‐szerű lassú tétel és egy szimfonikus finálé formájában íródott. 1786‐ban a „Figaro“‐ val egy időben, a nagy opera komponálása által szikrázó hevületben írja Mozart az A‐dúr zongoraversenyt. Mint szimfonikus koncert ismert, de szerkezetében mégis egy igazi kamarazenei kompozíció. A szonátaforma kiegyenlített arányai és a tételek közötti tematikus kapcsolódás Beethovennek és a nagy romantikusoknak mutat utat. Különösen a szokatlan fisz‐moll hangnemben felhangzó melankolikusan vigasztaló lassú tétel idézi a „Figaro“-ban átélt lelkiállapotot. Isteni adományként olyan dimenziókba jut el a zenélés határait feszegetve, ami kizárólag neki adatott meg, és máig a legtökéletesebb Mozarti hangzásként él bennünk. Bécsben 30 évvel később - de lelki közelségben Mozarthoz – 1816 őszén a 19 éves Salieri tanítvány Franz Schubert befejezi a B‐dúr 5. szimfóniát. „A könnyű lélek legtöbbször nehéz szívet takar“, írja maga Schubert ebben az időben. Mozart hatása alatt, de egyéni természetességgel nyílik ki előttünk az igazi Schubert. A szenvedés és boldogság érzete párosul a legnemesebben egyszerű zenei fogalmazással. Idézzünk Schubert 1816 június 13-án írt naplójából: „Egy fényekkel telt szép nap élménye hatja át az egész életemet, mintha a távolban halkan visszaverődnének Mozart varázshangjai. Megmaradnak ezek a szép léleklenyomatok, amit az idő és a körülmények sem tudnak kitörölni, és az élet sötét pillanataiban távoli reményként fénylenek előttem. Ó Mozart, halhatatlan Mozart, mennyi jótékony élménnyel járultál hozzá egy reménytelibb, szebb élethez lelkünkben.“
Hallgassák örömmel!
Our offer
Set in the Roman Empire around 74 BC, Spartacus was László Seregi's first true full-length ballet, which at one stroke became a milestone in Hungarian dance life. Since 1968, one generation after another has enjoyed the historically themed choreography, which treats the story of the ancient slave revolt in such a way that its true message is not the rebellion itself, but rather human emotions and choices under pressure.
Lucy Kirkwood 2016-os színdarabja humorral és élettel telin mesél három hatvan év körüli ember, egy házaspár és régi kolléganőjük váratlan fordulatot vevő találkozásáról. A szülők és a nagyszülők generációjáról beszél, de a gyermekekért emel szót, a sokasodó környezeti katasztrófák korában feltéve a kérdést: milyen világot hagyunk örökrészül nekik?
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Suggestions
Kovács Kati Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas előadóművész Anyák napja alkalmából Vácon ad ünnepi szimfonikus koncertet. Legismertebb dalai szimfonikus…
Dumaszínház est
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.