„Harmincasok” – Mester Dávid és a Variart Trio
Műsor:
Mieczysław WEINBERG: Vonóstrió Op. 48
MESTER Dávid: A méh románca
W. A. MOZART: g-moll Zongoranégyes, K. 478
Læs mere
Műsor:
Mieczysław WEINBERG: Vonóstrió Op. 48
MESTER Dávid: A méh románca
W. A. MOZART: g-moll Zongoranégyes, K. 478
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 17. December 2025 19:00
Különös egybeesés, hogy az est zeneszerzői – Wolfgang Amadeus Mozart, Mieczysław Weinberg és Mester Dávid – épp harminc évesen írták a koncerten felcsendülő műveket, mellesleg az előadók is ebben az életkorban járnak.
Weinberg vonóstriója egy tömör, mégis rendkívül kifejező kamarazenei mű, amely jól példázza a lengyel zeneszerző egyéni hangját: a lírai dallamosság, a sötétebb tónusú expresszivitás és a feszes szerkesztés sajátos elegyét. A három tételes kompozícióban gyakran érezhetők a kelet-európai népzenei gesztusok, valamint a modernista harmóniavilág hatása. A zene hol visszafogottan elmélkedő, hol drámai, sűrű textúrájú, miközben mindvégig megőrzi kamara-intimitását és a szólamok közötti finom párbeszédet. Weinberg triója a 20. századi vonós kamarazene egyik ritkábban játszott, de felfedezésre mindenképp érdemes darabja.
Mester Dávid kompozíciójának címét Arany János azonos című verse ihlette. Valójában programzeneként is funkcionál, hiszen a költemény teljes történetét és fordulatait követi a zene. Arany népies stílusát a három szólam dallamfordulatai, hangzásvilága is erősítik. A költemény cselekménye végig nyomon követhető a zenei fordulatokba: például a hangszerek előadás közbeni hangolása a méhcsípés egyre intenzívebb fájdalmát jeleníti meg, amely a kudarcba fulladt esküvő körüli bonyodalmakkal párhuzamosan mélyül. A mű végén pedig a lány reménye és a méh élete lassan elhalványul és elmúlik. A 3 központi szereplő – a lány, a méh és virág – egysége miatt a vonós trió három részből áll.
Mozart 1785-ben komponálta a g-moll zongoranégyest, amely a műfaj egyik első jelentős darabja, és máig az egyik legismertebb kamarazenei alkotása. A mű különlegessége, hogy a kor szokásos könnyedebb házimuzsikájával szemben rendkívül drámai hangvételű. A zongora és a vonósok egyenrangú partnerekként működnek együtt, a hangszerelésnek köszönhetően a darab egyszerre virtuóz, szenvedélyes és kamarazenei finomságokban gazdag.
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából,…
éretlen komédia Ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.