A budapesti székhelyű Hubay Miklós – Elveszett Paradicsony Alapítvány felkérésére létrehozott 55 perces monodráma-jellegű stúdióelőadás elszakad a konvencionális színház megszokott formájától.
Hubay Miklós:
A ZSENIK ISKOLÁJA
Tragédia egy hangra / cella-színház előadás
„Hamlet: Dánia börtön.
Rosencrantz: Úgy az egész világ is az.
Hamlet: De még milyen! (...) Mert nincs a világon se jó se rossz, gondolkodás teszi azzá. Nekem börtön.”
(W. Shakespeare, Hamlet, II. felvonás)
A budapesti székhelyű Hubay Miklós – Elveszett Paradicsony Alapítvány felkérésére létrehozott 55 perces monodráma-jellegű stúdióelőadás elszakad a konvencionális színház megszokott formájától. Az alkotói nevezték el cella-színház előadásnak, amely bár nélkülöz minden színpadtechnikai segítséget, mégsem egy oratórikus előadóest, hanem egy teljes értékű és mértékű színházi előadás. Nincsenek díszletek, nincs színpad, nincs hang- és nincs fénytechnika. Ebben az - Peter Brook által „üres térnek” nevezett – előadótérben semmi sincs ami a színészt a nézőtől elválasztaná. Össze vannak zárva, ezért együtt kell lélegezniük és együtt kell érezniük. A színész testközelben, önmagát teljesen kiszolgáltatva és feladva, csupán az előadóművészetének a szuggesztív erejében bízva próbálja megvalósítani a „megváltó mutatványt”: ott és akkor, mindenki szeme láttára kelti életre, „szüli meg” a Hubay Miklós által egykor megálmodott szerepet, a Rab alakját. A születés azonnali indulást jelent az elkerülhetetlen halál irányába, amelynek tragédiáját csak a Játék alkímiája változtathat át egyfajta groteszk komédiává, egy abszurd módon örökké ismétlődő, önmagába visszatérő és mindig újrakezdődő halhatatlansággá. Fizikai síkon, ezek a Hubay-féle „játékok életre-halálra” akciók, a színészt a nézővel egy közös cellába zárja az előadás idejére, de mivel a szerző esetében soha semmi sem egysíkú, metafizikus szinten, lehet, hogy a Rab bomlott elméjében bolyongunk, vagy akár a pokolban, „melyből nem tér meg utazó”.
Hubay eredetileg Sinkovits Imre számára írta ezt a drámát, és a nagy színész, aki rögtön beleszeretett ebbe a színműbe és a Rab szerepébe, meg is tanulta, és éveken át csiszolgatta magában a szerepet, időnként spontán előadott részletekkel szórakoztatva a baráti körét. Viszont az, hogy színpadon állva, közönség előtt is eljátszhassa ezt a szerepet, Sinkovitsnak soha nem adatott meg, mivel a szerző évtizedekig a kommunista rendszer tiltólistáján szerepelt.
Hubay Miklós: „Érezte, hogy ez a darab az övé, de haláláig nem volt módja eljátszani. A zsenik iskolája olyan, mint egy monológ, bár én azzal az igénnyel írtam, mint egy három- vagy ötfelvonásos tragédiát. Ezek azok a körülmények, ami miatt azt mondhatom, hogy ebben a darabban benne van az életem… A drámaírónak az élete egy olyan korban, amikor nem kerülhet színpadra.”
A Rab szerepében: Fogarasi Szép Alpár (a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze)
Az előadás alkotói és létrehozói:
Fogarasi Szép Alpár színművész és K. Kovács István teatrológus
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat,…
Giacomo Puccini BOHÉMÉLET Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
