Karkithemia
Saját sorsát viszi színpadra Kara Tünde Békéscsabán.
Saját sorsát viszi színpadra Kara Tünde Békéscsabán.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. április 13. hétfő, 19:00
Karkithemia a címe Zelei Miklós és Pethő Sándor monodrámájának, amelyet Kara Tünde főszereplésével, Tege Antal rendezésében mutat be a Békéscsabai Jókai Színház áprilisban.
A Jókai Színház beszámolója:
Fekete Péter igazgató a szerzőket, a színészeket és a sajtó munkatársait köszöntve elmondta: vannak alkalmak, amikor nehéz megszólalni, témák, amelyekről nem szeretünk beszélni, mert nem vagyunk felkészülve.
– Drága szüleink, drága tanáraink sok mindenre megtanítottak bennünket, de valamiért a neveltetésünkből, a kultúránkból kimaradtak a tabuk, a kínos témák. Sem otthon, sem az iskolában nem tanítottak meg szeretni, élni, és arra sem, hogyan kell meghalni. S nagyon nehéz helyzetbe kerülünk, amikor közelről érint meg bennünket egy súlyos betegség, élet és halál kérdése. Ezért különösen hálával tartozunk mindazoknak, akik úgy döntenek, hogy hajlandók elmondani saját életük, nehéz időszakuk, betegségük, szenvedésük történetét mindenkinek, a nagy nyilvánosságnak. De hát kinek a dolga lenne, ha nem a miénk, művészeké, hogy emberi sorsokat mutassunk fel, hogy azzal esélyt adjunk másoknak?! – fogalmazott a direktor, majd köszönetet mondott elsősorban Kara Tündének, aki „kész volt saját életét boncolóasztalra tenni”, Tege Antal rendezőnek és minden alkotótársnak. Mint hangsúlyozta, „ez a darab arról szól, amiért a világon vagyunk”.
A darab főszereplője, A nő megtiszteli Karkithemiát, a rák ősi görög istennőjét, nem utasítja vissza a felkérését a táncra, de időt kér tőle, hogy még el tudjon játszani néhány szerepet, hiszen színésznő. Kettőjük görög táncához görög kar társul (Csomós Lajos, Galambos Hajnalka és Szente Éva). A zene, a dalok kifejezik a két nő kapcsolatát, a kar pedig életképeket mutat fel a mai világból.
Olyan jelmez készül, amelyben a főszereplő jól érzi magát, ami segíti, szolgálja stációi végigjárásában – ígéri Kiss Kata tervező. A játékteret Fekete Péter, Tege Antal és Egyed Zoltán készíti, a lényeg, hogy minden átlátszó lesz, nem lehet sehová elbújni, a kiszolgáltatottságot hangsúlyozza.
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi…
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!