Különleges, ritkán hallható darabokkal fűszerezett magyar programot kínál a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus koncertje. Goldmark Károly, Weiner Leó, Dohnányi Ernő és Bartók Béla neve fémjelzi a sajátosan magyar programot. Goldmark és Weiner most elhangzó darabjai csak ritkán kerülnek a koncerttermekbe, a Cantata profana, pedig Debrecenben már régen volt hallható, így ez az összeállítás igazán kivételes koncertélményt ígér.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. február 26. csütörtök, 19:30
A hangverseny műsora a legnagyobb magyar klasszikusok muzsikájának keresztmetszetén át jut el a folklórmotívumok zenei felhasználását messze túlhaladó Bartók-műig, s mutatja meg a magyar zene természetét. A koncertprogram első felében ritkán hallható darabok csendülnek fel. A hangszínező fantáziát, gazdag dallamvilágot, a pátoszt, a forró lírai hangvételt, valamint a konvenciókhoz való kötődés és a kísérletező kedv kontrasztját szokás méltatni Goldmark Károly zenéjében. A drámai zene magyar mestere a Sába királynője sikere után, élete alkonyán második legnépszerűbb művét alkotta meg az opera műfajában a Téli rege című, Shakespeare-darab nyomán írott kompozíciójával.
A Csongor és Tündéhez Weiner Leó 1913-ban írt kísérőzenét, majd ebből egy hattételes zenekari szvitet állított össze. A kompozíció Vörösmarty Mihály drámai költeményének mondanivalóját, a szereplők jellemábrázolását foglalja össze.
A koncertprogram második fele – mondhatni – vallomásos jellegű. A Ruralia hungaricát Dohnányi legtöbbet játszott művei között tartjuk számon. A magyaros hangú kompozíció háromféle változatban készült: szólózongorára, zenekarra, valamint hegedűre és zongorára. A zenekari változatot 1924-ben mutatták be Budapesten a Filharmonikusok, a zeneszerző vezényletével. Ebben a kompozícióban a zeneszerző mélységes hazaszeretetének hangjait fogalmazza meg. A koncerten az öttételes zenekari változat hangzik el a Kodály Filharmonikusok előadásában.
Bartók legszemélyesebb hitvallásának nevezte Szabolcsi Bence a Cantata profanát, amelyben a zeneszerző a magyar horizontnál jóval tágabbra tekint. Az egy tenorra, baritonra és zenekarra (vagy zongorára) írt kórusmű a szerző eredeti terve szerint egy trilógia első része lett volna, amely a Kárpát-medence népeinek folklór- és álomvilágára épül.
A mű Debrecenben már régen hangzott el, így a cívisváros közönségének igazán unikális élményt ígér a magyar program.
Közreműködik:
Molnár András – tenor, Bátki Fazekas Zoltán – bariton
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Szabó-Sipos Máté
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
1947-et írunk. A világ éppen ocsúdik a borzalmakból. A csodálatos hangú, törékeny énekesnő megrázó gyermekkoron és szerelmi csalódásain túl már…
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal…
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
