Jegyvásárlás

Program


"Magyarok, tinéktek szólok"
2

"Magyarok, tinéktek szólok"

Műsoron Kodály nagyszabású kórusműve, a Zrínyi szózata és más szerzők alkotásai.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: május 20. péntek, 19:00

„Magyarok, tinéktek szólok”

Műsor:
Schubert: Mirjams Siegesgesang, op. 136.
Reger: O Tod, wie bitter bist du, op. 110. No 3.
Brahms: Fünf Gesänge, op. 104.
Kodály: Liszt Ferenchez
Kodály: Mohács                   
Kodály: Zrínyi szózata

Közreműködik:
Csereklyei Andrea, Bátki Fazekas Zoltán – ének / Vojevogyina Olga – zongora /  Debrecen

Vezényel: Erdei Péter

A mai hangverseny mottója a címbéli idézet, mely Zrínyi Miklósnak „Az török áfium ellen való orvosság” (első nyomtatott megjelenésének címe 1705-ből: „Ne bántsd a magyart!”), 1661-ben keletkezett röpiratából származó felhívás. Kodály Zoltán kórusműveinek szövegválasztásával újra és újra felébreszti a „Nemzet Lelkiismeretét” a JÓ, a TISZTA és az IGAZ cselekedetek iránt, egyben bátorítást, vigasztalást is nyújt nehéz időkben. Ennek élő példája a Zrínyi szózata – koncertünk záró darabja - mely 1955-ben, a szovjet rendszer legsötétebb idejében íródott. Egyáltalán nem véletlen, hogy az első bemutató után (1955. december) a művet betiltották és egészen 1968-ig nem hangozhatott el újra! Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójára készülődve szóljon Kisfaludy Károly Mohács c. versének egyik záró sora: „A múlt csak példa legyen...”, miképp Vörösmarty versének utolsó sora hasonló pozitív kicsengést, reményteli bátorságot sugároz: „van még lelke Árpád nemzetének!” A hangversenyt nyitó Schubert-kantáta mondandója – a bibliai zsidó nép csodás megmenekülése az egyiptomi fogságból – hasonlóképpen nem mindennapi tanulsággal szolgál. Mirjám és Debóra győzelmi éneke ugyanazt a gondolatot erősíti, de mennyire más zenei eszközökkel: az ember gyarló, a Teremtő örök! Schubertnél szoprán szóló, kórus és zongora, Kodálynál hatalmas kórustabló formájában. A két végpont, a két legterjedelmesebb darab, mint két oszlop, ezeken nyugszik a hangverseny teljes műsora. Az első félidő valamennyi romantikus darabja a létezés legnagyobb titkát járja körül: Élet – halál, ifjúság – elmúlás. Regernél végletes, rendkívül drámai zenei eszközökkel, Brahmsnál bensőséges, szelíd, inkább lírai, de nagyon sokszínű megfogalmazásban. Ezek a művek mutatják meg igazán egy énekkar felkészültségét, képzettségét! Bízzunk benne, hogy a hallgatóság is így gondolja majd!
(Erdei Péter)

ERDEI PÉTER Debrecenben született, 1944. december 8-án. A Zeneművészeti Főiskolát 1963 és 1968 között végezte, diplomáját 1968- ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Vásárhelyi Zoltán, Párkai István és Bárdos Lajos tanítványa volt. 1968 és 1972 között az USA-ban a wellesleyi Kodály Musical Training Institute (Boston, USA) társalapítója és tanára. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense 1973-tól 2003-ig. 1972-1973-ban a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán tanít, a debreceni Kodály Kórus helyettes karnagya, később vezető karnagya 1983-1985 és 1998-2000 között, valamint 2003- tól 2006-ig. 1973-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola karvezetés tanára. 1974-től 1990-ig és 1994-től 2008 augusztusáig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főigazgatója. 1990-től 1992-ig a Magyar Rádió és TV Énekkarának karnagya. 1976-tól 2005-ig a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya. Az Ifjúsági Világkórus karnagya 2000-ben. Számos kortárs magyar kórusmű bemutatójának rádió és CD-felvételén működött közre, számos díjban és elismerésben részesült e tevékenységéért. Vezényelt, mesterkurzusokat és előadásokat tartott Nagy-Britanniában, Norvégiában, Kanadában, USA-ban, Ausztráliában, Koreában, Olaszországban, Görögországban. Gyakran kérik fel nemzetközi fesztiválok és versenyek zsűrijében való részvételre. A Capital University (Colombus, Ohio, USA) díszdoktora.

Elismerései többek közt:
Liszt Ferenc-díj (1992), Katona József-díj (1994), Kodály Intézetért Díj (1994, 2008) Bartók Béla – Pásztory Ditta díj (2009), A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2010), Életmű-díj – KÓTA (2019), Kodály Zoltán-díj (2019), Fábry Zoltán-díj (2020), Magyarország Kiváló Művésze (2020)

Ajánlatunk


Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.

A mű -számos opera részlettel- hiteles irodalmi alapanyagokból, levelezésből táplálkozik, kifejezetten tanító jellegű alkotás, melynek kiemelkedő értéke számunkra az, hogy a szerző magyar: Sylvester Levay!

Hazánk egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező és egyben legnépszerűbb kulturális rendezvényének központi eleme az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amely keretében a több százezer szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 10 méter hosszú virágkompozíciók nívós hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében haladnak végig Debrecen utcáin.

Ajánló


A júliusi nyárestén a magyar rajzfilmtörténelem egy olyan filmjét fogjuk veletek együtt megnézni, ami 1986-ban az év legsikeresebb magyar közönségfilmjeként…

Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!