Méhul: Hadrianus
Étienne Méhul (1763–1817) a francia forradalom és az azt követő, politikailag zűrzavaros évtizedek egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású operaszerzőjeként írta meg mintegy negyven zenés színpadi művét.
Viac
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: utorok, 26. jún 2012, 19:30
A barát-rivális Cherubini, sőt Napóleon bizalmát is élvező mester az opera műfajban feldolgozható témák körét bővítette, zenei világukat gazdagította; alkotásait kortársai etalonnak tekintették, utódai – például Weber, Berlioz és Wagner – pedig modellnek. Gluck operareformjának folytatójaként kortársainál merészebb disszonanciákat mert leírni, a szereplők lelkiállapotát szélsőségesebben ábrázolta. Dallam, harmónia, hangszín drámai egységének megteremtésében magasabb szintre lépett, nem véletlen, hogy a zenetörténetben rá mondták először: romantikus.
A Metastasio szövegkönyvére 1790–91-ben írt, Hadrianus római császárról szóló művet több politikai rendszer is a köznyugalom megzavarására alkalmasnak tartotta: a bemutatót 1792 márciusára tervezték, de felkeléstől tartva betiltották. Méhul néhány évvel később Hadrianus címmel új operát írt, amelyben a korábbi verzióból is felhasznált részleteket. Ezt 1799-ben mutatták be, de néhány előadás után ezt is betiltották, igaz, a belügyminiszter, Napóleon öccse közbenjárására 1800-ban és 1801-ben még egyszer-egyszer előadták. Több mint kétszáz év után a világon először a Művészetek Palotájában csendül fel a sok bonyodalmat kavaró mű, korhű hangszereken, avatott előadók tolmácsolásában, francia–magyar együttműködés keretében.
Méhul: Adrien (Hadrianus, Róma császára), 1799 –újkori világbemutató (koncertszerű előadás)
Emirene: Gabrielle Philiponet
Sabine: Jennifer Borghi
Adrien: Philippe Do
Pharnaspe: Philippe Talbot
Cosroes: Marc Barrard
Rutile: Nicolas Courjal
Flaminius: Jean Teitgen
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
A Metastasio szövegkönyvére 1790–91-ben írt, Hadrianus római császárról szóló művet több politikai rendszer is a köznyugalom megzavarására alkalmasnak tartotta: a bemutatót 1792 márciusára tervezték, de felkeléstől tartva betiltották. Méhul néhány évvel később Hadrianus címmel új operát írt, amelyben a korábbi verzióból is felhasznált részleteket. Ezt 1799-ben mutatták be, de néhány előadás után ezt is betiltották, igaz, a belügyminiszter, Napóleon öccse közbenjárására 1800-ban és 1801-ben még egyszer-egyszer előadták. Több mint kétszáz év után a világon először a Művészetek Palotájában csendül fel a sok bonyodalmat kavaró mű, korhű hangszereken, avatott előadók tolmácsolásában, francia–magyar együttműködés keretében.
Méhul: Adrien (Hadrianus, Róma császára), 1799 –újkori világbemutató (koncertszerű előadás)
Emirene: Gabrielle Philiponet
Sabine: Jennifer Borghi
Adrien: Philippe Do
Pharnaspe: Philippe Talbot
Cosroes: Marc Barrard
Rutile: Nicolas Courjal
Flaminius: Jean Teitgen
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Tipy
Szegedi Kortárs Balett: Carmina Burana 25 – jubileumi előadás - Táncjáték egy felvonásban, szimfonik Szép
Müpa
A „Szerelem, óh!” az Oscar-jelölt szerző legkedveltebb színpadi műve. A néha abszurdba hajló, szatirikus bohózat hallatlanul szórakoztató, játékosan gondolkodtató. Szerelem.…
Marius Petipa - Sir Peter Wright - Sir Frederick Ashton / Pjotr Iljics Csajkovszkij CSIPKERÓZSIKA Mesebalett három részben
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.