Rajk Judit és a Berlini Filharmonikusok Kamaraszólistái

Emlékek és emlék-zajok

Schnittke: a-moll zongoranégyes (Mahler töredéke nyomán)
Wellesz: Geistliches Lied, op. 23
Kurtág György:  Varga Bálint Ligaturája
Kurtág György: Eszká-emlékzaj (Hét dal Tandori Dezső verseire), op. 12
Mahler: a-moll zongoranégyes
SZÜNET
Borogyin: Három románc
Schumann: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

Rajk Judit (alt) Berlini Filharmonikusok Kamaraszólistái: Cornelia Gartemann (hegedű), Naoko Shimizu (brácsa), Knut Weber (cselló), Özgür Aydın (zongora)

Gustav Mahler fiatalkori, konzervatóriumi hallgatóként írt zongoranégyes-töredéke sok-sok évtizeddel a szerző halála után került elő, s szinte azonnal a koncertrepertoár szerves részévé vált. A többtételesre tervezett darabból csak a nyitótétel készült el, a folytatásból Mahler mindössze huszonnégy ütemet vázolt fel. E töredék keltette fel több mint 100 évvel később Alfred Schnittke érdeklődését. Mivel kiegészítésre, rekonstrukcióra ezúttal nem nyílt lehetőség, Schnittke a Mahler-tétel ötletcsírája nyomán új kompozíciót hozott létre. Ő maga így fogalmazta meg vállalkozásának izgalmas paradoxonát: „megpróbáltam visszaemlékezni valami olyasmire, ami soha nem jött létre”. Ironikus, filozofikus módon járja körül az emlékezés csapdáit Kurtág György énekhangra és hegedűre írt dalciklusa, az Eszká-emlékzaj. Rajk Judit és a Berlini Filharmonikusok Kamaraszólistái művek, szerzők, korok és műfajok páratlanul gazdag szövedékét tárják fel.