2
RAVEL 150
Közreműködik: Antonii Baryshevskyi – zongora / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Oksana Madarash
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 20. kedd, 19:00
Műsor:
Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Ravel: Daphnis és Chloé – II. szvit
Ravel: Bolero
Ravel: G-dúr zongoraverseny, M. 83.
A másfél évszázada született Maurice Ravel a 20. század eleji klasszikus zene egyik A másfél évszázada született Maurice Ravel a 20. század eleji klasszikus zene egyik legnagyobb hatású alakja. Műveit gazdag harmóniák, bonyolult textúrák és élénk hangszerelés jellemzi, a francia impresszionizmusból és a spanyol zenei hagyományból egyaránt merítve ihletet. Bár műveit gyakran a szépséggel és a pontossággal hozzák összefüggésbe, Ravel zenei nyelve kifinomultan összetett volt és szinte minden műfajban kiemelkedőt alkotott.
Ravel Pavane egy infánsnő halálára című darabja a szerző talán legmegrendítőbb műve. Első, zongora verziójának komponálása idején 1899-ben a komponista még csak húszéves volt. A pavane eredetileg egy 16. századi udvari tánc, mely jellemzően kimért tempójú, méltóságteljes. Ravel darabja azonban inkább a hangulatról és az atmoszféráról tanúskodik, mint bármilyen merev történeti stílusról. A mindössze hetvenkét taktusból álló művet 1910-ben a szerző kiszenekari változatban is publikálta. Partitúrája – főszerepben a kürttel – nagyszerűen mutatja a szerző zenekari színek és textúrák egyéni kezelése iránti érzékenységét. A zenét a melankólia érzése hatja át, finom kromatika és szinte álomszerű hangszerelés jellemzi.
Ravel Daphnis és Chloé 2. szvitje buja, impresszionista zenekari mű, amely a Szergej Gyagilev megrendelése nyomán készült balettzene részleteit tartalmazza. Longosz ókori görög író története élénken idézi meg a pásztor Daphnis, és Chloé nimfa mítoszát, az érzékiséget és a természetet vibráló zenekari színeivel ötvözve. Az 1913-ban bemutatott 2. szvitet gyakorlatilag a teljes balett utolsó három tétele alkotja. Előbb a Napfelkelte ragyogó zenekari pompáját élvezhetjük, majd a Pantomim következik, végül a szenvedélyes Általános táncot (Danse générale) halljuk, amely energikus, lendületes ritmusokkal, hatalmas fokozással zárja a művet. Ravel partitúrája alternatívaként szöveg nélküli vegyeskar közreműködését is lehetővé teszi, ami által még gazdagabb hangzásélményhez jut a közönség.
Az 1928-ban bemutatott, Ida Rubinstein táncosnő felkérése nyomán megszületett Boleróval kapcsolatban a leghitelesebb, ha szerzőjét idézzük: "Modern tánctétel, végig teljesen azonos dallammal, harmóniával és ritmussal, amelyet a dob szüntelenül jelez. A változás egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása” - írja Ravel. A mű karakteres kisdob ritmusképlettel kezdődik, majd tizenöt percnyi időtartama alatt a zenekar hangszerei ugyanazt a boleró dallamot különböző kombinációkban játsszák. Ezalatt a zenekari szövet, a hangerő és az intenzitás fokozatosan növekszik, hogy aztán egy erőteljes, dinamikus csúcspontban robbanásszerűen érjen véget a 20. század egyik legkülönlegesebb zenekari kompozíciója.
Viszonylag kevés olyan alkotása van a zenetörténetnek, mely szerzőjének bevallása szerint nem akar mást, mint szórakoztatni. Ezen kivételekhez tartozik Ravel 1932-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye is, mely Mozart és Saint-Saëns művészetére reflektál, de hangvételére a baszk népzene és a jazz is erős hatást gyakorolt. Az alapvetően hagyományosan formált lendületes nyitótétel különlegessége, hogy három kadenciát is tartalmaz, először a hárfa, utána a fafúvósok, végül a szólózongora variálja a tematikus anyagot. A következő – monológ jellegű – varázsos Larghetto Mozart klarinét kvintettjének lassú tételét idézi fel. A zongora mellett a fuvola és az angolkürt jut hálás szólófeladathoz. A versenymű három tétele közül az utolsó a legrövidebb, alig több, mint négy perc folyamatos száguldás. Elemzők szerint Stravinsky Petruskájának miliőjét éppúgy idézi, mint egy modern karnevál hangulatát, vagy akár Gershwin zenei világát. Ravel G-dúr zongoraversenye kaleidoszkópszerű villódzásával, megkapó dallamosságával méltán talált helyet a 20. század legnépszerűbb versenyműveinek sorában.
– baljos –
Ajánlatunk
Alföldi Róbert 2014-ben már rendezte a darabot. Akkor azt nyilatkozta, hogy ez a dráma a jövőről szól. Arról, hogy legyen jövőnk. És nem mindegy, hogy milyen, és hogyan születik. 2026 tavaszán ezek a kérdések ismét húsbavágóan aktuálissá válnak majd.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig
Egy miniszter pályafutásának csúcsa felé közelít, ugyanis reményei szerint az államfő hamarosan őt bízza meg kabinetváltással, egyúttal pedig megkapja miniszterelnöki kinevezését. Ám ember tervez... ugyanis barátja, Bouladon képviselő szokatlan kéréssel keresi meg: szeretné a miniszter feleségét egy hétre elvinni a Zöld-foki szigetekre, és ha ezt a kérését megtagadja, felfedi a miniszter féltve őrzött titkait. A miniszter megpróbálja megvesztegetni, sőt, még egy szexéhes csere nőt is felajánl. De, hogy mi lesz a történet vége, utazik-e Bouladon bárkivel a szigetekre, és lesz-e miniszterelnöki kinevezés, arra derüljön fény akkor, amikor megnézi ezt a kacagtató komédiát.
Ajánló
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató…
Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért…
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!