Rédei Roland: Szahara
színmű
Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban: 2026. január 9.
Az előadás 18 éven aluliak számára nem ajánlott
Aktuálne podujatia
2025 őszén egy különleges, független színházi bemutatóra kerül sor Szegeden: Rédei Roland, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze új drámát írt Szahara címmel, melyet Czene Zoltán rendezésében mutattak be a Régi Zsinagógában. A produkció független alkotásként, hivatásos színészek részvételével valósult meg.
A Szahara cselekménye a 2000-es évek eleji dél-alföldi tanyavilágban játszódik, abban a közegben, amely országos hírre tett szert a brutális bűncselekmények, mint a „Balástyai Rém” története révén. A darab azonban nem a bűnügyi szenzációkat állítja középpontba, hanem a helyi emberek lelkivilágát, a szeretet és a kommunikáció hiányát, valamint az ebből fakadó végzetes elszigetelődést.
A Szahara nemcsak művészi vállalás, hanem társadalmi reflexió is: tükröt tart elénk egy elfeledett világ, amelyben az emberi kapcsolatok hiánya sorsformáló erővé is válik.
Írta: Rédei Roland
Rendező: Czene Zoltán
Szereplők:
Tomika: László Gáspár
Katika: Csorba Kata
Tibor: Kárász Zénó
Apa/Mentor/Fóka/Szomszéd: Balog József
Zsanai fiú/Bolond/Szomszéd fia: Kállai Ákos
Fény- és hangmester: Nahóczki Viktor
Produkciós vezető: Petró Annamari
Az előadás 18 éven aluliak számára nem ajánlott.
Felhívjuk az arra érzékeny nézőink figyelmét, hogy az előadásban színpadi füstöt használunk, valamint erős fény- és hanghatások tapasztalhatóak!
A szerző a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István-ösztöndíjasa.
Támogatók:
MNMKK PIM-Örkény István Ösztöndíj, Szeged MJV Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, MASZK Egyesület (Szeged), Fiatal Drámaírók Háza
Külön köszönet:
Barnák László, Erlauer Balázs, Gellérfi Gergő, Jónap Tamás Zoltán, Martinkovics Katalin, Molnár Béla, Szügyi Tamás, Varga-Bogdanov Attila
“...A tévéből perceken át szól a magyar szinkron, a színen, a konyhaasztalnál apa és felnőtté cseperedett fia ül, nem beszélgetnek, egyikük részegen bambul, a másik infantilisan egy játék kisautót tologat, valahogy lefojtott, baljós az egész. Kis magyar pusztai valóság. /…/ A kilátástalanság az első pillanattól beteríti a színpadot, mégsem nyomja maga alá a nézőt, mert Rédei jól meséli el a szövevényes történetet, amiben a három, igencsak különböző karakterű, és egészen más jellegű tragédiát hordozó főszereplőnek az élete összefonódik. A szöveg sűrű, a karakterek látszólag kemények, de valójában mindnyájan sérültek. /…/ A darab előrehaladtával szép sorjában minden szétporlik, a remények a libákat megtizedelő madárinfluenza-járvány miatt szertefoszlanak, a magánéleti kínok tovább égetik a lelkeket, kiút nincs. Mit lehet tenni, irány a Szahara, mondja zárszóként a fiú – bármit is jelentsen ez konkrét vagy átvitt értelemben.” — Tiszatáj online, Ibos Éva, 2025.szeptember 25.
Tipy
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely…
Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a…
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.