Róza
Lengyel Menyhért: RÓZA
Vígjáték 2 részben
Lengyel Menyhért műveinek felhasználásával átdolgozta: Benedek Miklós és Benedek Albert
több
Lengyel Menyhért: RÓZA
Vígjáték 2 részben
Lengyel Menyhért műveinek felhasználásával átdolgozta: Benedek Miklós és Benedek Albert
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. december 3. csütörtök, 19:00
Az elszegényedett polgárlány, Verőczy Giza, a kis színésznő házasságon kívüli gyereket szül. A gyereket környezetétől elzárva, titokban nevelteti egy vidéki asszonysággal Török Rózával, Rákosszentmihályon.
Színre lép egy jó parti, a dúsgazdag Öreg Ráber naiv fia, Ráber Aladár. A tét a Verőczy család anyagi felemelkedése.
Róza persze a legrosszabb pillanatban érkezik a gyerek tartásdíjáért. Minden összeomlani látszik. Megbecsült házasság, vagy megvetett leányanyaság? Súlyos dilemma.
De Róza praktikus és tettre kész asszony.
Róza megoldja.
Róza elintézi. Róza segít...
...nem vagyok kommersz- író, nem vagyok magas cél felé törő, kettő között vergődöm... Tegnap kézbe vettem Róza néni című darabomat,/negyven évvel ezelőtt írtam, rossz szereposztásban ment a Magyar Színházban/ s most odáig voltam a csodálkozástól. Friss életteljes dialóg, remek karakterek- semmi elavulás....
Lengyel Menyhért Életem Könyve
...A darab alakjai vidékről feljött emberek, akik Pesten laknak, de akiken még érzik a vidék szaga. Pest tele van velük, ők a zöme a városnak. Ez egy sajátságos város, különböző minden más világvárostól. A levonós képekre gondolok, melyet addig dörzsölnek a gyerekek, míg egy másik kép tűnik elő. Budapest száz év előtti képe...
Lengyel Menyhért: epilógus a Róza nénihez
A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
zenés játék két részben
(esőnap: június 7.)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!