Jegyvásárlás

program


Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Fredag, 25. Juni 2021 19:00

Tűzvarázs bérlet VII.
2020. április 27., hétfő 19:00

Műsor:
Mendelssohn: III. (a-moll, „Skót”) szimfónia, Op. 56
Mahler: Adagietto az V. szimfóniából
R. Strauss: A rózsalovag – szvit, Op. 59

Vezényel: Ligeti András
Közreműködők: Miskolci Szimfonikus Zenekar

Bécsi keringő és pikáns komikum, nosztalgia, szenvedély, játékosság és szépségszeretet vegyülete A Rózsalovag zenéje. Mert hiába a kezdeti fiatalos, túláradó virtus – modernség, polgárpukkasztó fenegyerekség –, pályája derekán Richard Strauss egyszer csak visszatért a hagyományok talajára, és szellemében oly régimódian bécsies operazenét komponált, mintha nem is bajor, hanem egy másik, jóval híresebb osztrák muzsikusfamília tagja lett volna, akikhez egyébként csak névrokonság kötötte. Ifj. Johann Strauss után Rózsalovagjával (1909–10) egyszeriben ő is keringőkirálynak számított tehát, s a varázslatos operazenéből nyújt keresztmetszetet az abból összeállított nagyzenekari szvit.

Folytatásként, de kontrasztképpen is, a Strauss-kortárs és barát Gusztáv Mahler legmegrendítőbb alkotói vallomásainak egyike csendül föl: az V. szimfónia (1901–02) Adagietto tétele. Hárfára és vonósokra készült „parány”, de megcsillan benne a végtelen; kozmikus tágassága rabul ejt, sokáig fogva tart.

Felix Mendelssohn-Bartholdy a megírás gondolatától a végső formába öntésig (1842) tizenhárom éven át érlelte leghosszabb keletkezési idejű szimfóniáját. Az ihlető alapélményről ő maga tudósított 1829-es skóciai útja alkalmával, melynek egyik helyszíne a történelmi atmoszférájú Holyrood-i Stuart-kastély volt: „Ma mély alkonyatkor elmentünk a palotába, ahol Mária királynő élt és szeretett; mutatnak ott egy kis szobát,… onnan vonszolták ki Rizziót egy sötét sarokba, s ott gyilkolták meg… A mellette levő kápolna bedőlt, fű és borostyán növi be sűrűn, a (ma már) széttört oltárnál koronázták Máriát Skócia királynőjévé. Minden romos, korhadt, és derűs ég ragyogja be. Azt hiszem, megtaláltam Skót szimfóniám elejét”. A kompozíció így a napfényes „Olasz” szimfónia ellentétpárja az életműben: előbbi a szerző legtündöklőbb hangú, legdallamosabb és legnépszerűbb darabja a műfajban, a „Skót” viszont az alkotói individualitás oldaláról nézve talán a legmélyebb. S a mű teljes palettája nem csupán kísérteties „kastély”-zenét tartogat: a pezsgő második tétel a szabadba visz – hallgatásakor akár magunk elé is képzelhetjük az üde zöld dombvidéket –, míg a fináléban skót duda-utánzás is helyet kapott!

Aktuelt


François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.

Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?

A délszláv muzsikát játszó Vujicsics Együttes ötven évvel ezelőtti megalakulásuk óta szinte változatlan felállásban muzsikál.

PÅ PLAKATEN


Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…

ALESZJA POPOVA ÉS ARHANGLESZKI VLADIMIR TÁNCSTÚDIÓJA ÉVZÁRÓ BALETT GÁLA

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.