Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát. Épp a férj szüleit várják, vacsorára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, May 16 2019 7:00PM
No, ilyenkor szokott a helyzet elfajulni – és ez történik ezúttal is. Nem mintha egy anyós érkezése, a világon bárhol, bármi jót ígérne: de itt, a hamvába holt ipari projektek földi pokollá lett romjain, a világmegváltó eszmék paródiává züllött roncsai között egy anyós is duplán fáj. Nem csoda tehát, ha az este pillanatok alatt csatatérré varázsolja a vacsoraasztalt, mégpedig olyan csatatérré, ahol győzni nem lehet, csak – optimális esetben – kevésbé veszíteni, mint az ellenfél, vagy –ség.
Még szerencse (ha ennek a szónak ebben a tér-idő környezetben volna bármiféle jelentése), hogy minden rosszból, a legrosszabbikból is, van kiút. Igaz, ebben a tér-idő környezetben a még rosszabb felé nyílik, de legalább kiút, és hőseink szépen végig is gyalogolnak rajta. Még nagyobb szerencse, hogy, mire hőseink elfáradnának a gyaloglásban, beállít minden családi drámák nélkülözhetetlen hőse, a Hívatlan Harmadik, és felfrissíti a pokolba vezető lépteket. Még ennél is nagyobb szerencse, hogy ebben a tér-idő környezetben mindenki mögött ott áll a mindenható Állam, és közbelép, ha baj van. Igaz, nagyjából úgy, ahogy Molière Tartuffe-jának végén a Király küldötte; hogy a megoldáshoz képest a probléma egész elviselhetőnek tetszik – de fő, hogy közbelép.
De a legnagyobb szerencse (ha ennek a szónak ebben a tér-idő környezetben, stb.) az, hogy a Pokol, írják, mondják, tudják, sejtik, akik már jártak ott – és ez Dantétól kezdve nagyjából mindnyájunkról elmondható – tulajdonképpen egész érdekes, és néha-néha kifejezetten mulatságos hely. Enn Vetemaa öt személyre terített vacsoraasztala körül legalábbis mindenképpen az.
Kadri................ Páder Petra
Ilmar................. Lengyel Benjamin e.h.
Anya................ Spolarics Andrea
Apa.................. Ilyés Róbert
Mart................. Chován Gábor
Díszlettervező: Hajdu Bence
Jelmeztervező: Farkas Anna
Dramaturg: Kovács Kristóf
Súgó: Barnet Mónika
Rendezőasszisztens: Szilágyi Brigitta
Rendező: Böröndi Bence
Írta: Peter Palik Fordította: Hájek Viktória Színpadra állította: Siflis Anna
Christine-nek elege van. Elég a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből.
Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar vezényel: Guido Mancusi
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
After earning tremendous critical and popular acclaim at last year's Edinburgh Fringe Festival, IMA is returning to Müpa Budapest, again…
3+ 90 perc, 1 szünettel Bábtechnika: kesztyűsbáb, pálcás báb
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
