Jegyvásárlás

Keresés: Nemzeti Hangversenyterem

A 2005-ben alakult, nemcsak négy frontemberét - Sena, Busa, MC Columbo, MC Kemon -, de hangszereseit tekintve is klasszikus supergroupnak számító Irie Maffia az ország egyik legnépszerűbb zenekara.

Bő húsz évvel első nagylemezének megjelenése után végre Magyarországon is fellép a Kings Of Convenience nevű norvég popduó, és ez igazi szenzáció, hiszen az akusztikus populáris zene egyik legnagyobb hatású, legjobb 21. századi művelőjéről van szó.

A Metropole Orkest, ez a maga nemében páratlan formáció több mint hetvenöt éve hoz létre kiemelkedő produkciókat a világ vezető művészeivel a jazz, a pop, az elektronika és a világzene műfajában.

A többszörös arany- és platinalemezes, Grammy-jelölt előadó a Müpában!

Ki ne ismerné a nagy Dés-slágereket: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, A zene az kell, Legyen úgy!, Mi vagyunk a grund! - és még sorolhatnánk. Ezen a koncerten a legendás dalokon kívül hallhatók lesznek új szerzemények is mind színész vendégei, mind saját előadásában, szólószámok és duettek egyaránt.

Az életöröm énekesnője, a lélegzetelállítóan virtuóz Dianne Reeves hét év után tér vissza a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe - immár ötszörös Grammy-díjas előadóként.

A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt. .

Vannak operák, amelyeket a bemutatón hűvösen fogad a közönség, s csak lassan vergődnek sikerre. A trubadúr sorsa nem ilyen volt: a római Teatro Apollóban 1853. január 19-én lezajlott ősbemutató a legendássá lett mű máig tartó diadalmenetének kezdete.

Egy nagy múltú, világhírű észt kórus és nemzetközi megbecsülésnek örvendő karnagya ad különleges estet a közelgő karácsony tiszteletére: jórészt balti és északi szerzők műveit halljuk, középpontban korunk zenéjének legtöbbet játszott alkotójával, Arvo Pärttel.

A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben gyászmisék szólnak, így a Müpában is.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt, szeptember 25-én tartja évadnyitó hangversenyét. Az időpont önmagán túlmutató jelentése: ösztönzés a magyar zenei hagyományok értékeinek ápolására.

Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.

Korunk egyik legnagyobb karmestere, Sir John Eliot Gardiner a historikus előadásmód területén olyan zeneszerzők specialistája, mint Monteverdi, Bach, Mozart, Beethoven, ugyanakkor „mindenevő” dirigens, aki modern hangszeres együtteseket is vezényel, s repertoárján megtaláljuk Schumann, Brahms, Berlioz, Massenet, Bizet, Ravel alkotásait is.

Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és az idő - ez a viszonyrendszer több szempontból rejt magában izgalmakat. Új lemezük címe About Time. A zene időben zajló művészet, a jó „time”, a karakteres ritmikai alap pedig a jazz lelke. Ennél szubjektívebben tekintve: a két művész élete különleges pillanathoz érkezett.

A kilencvenes évek elején a post-bopos jazz-színtérre négy kiváló zenész robbant be, akik mára mind hangszerük legmegbecsültebb megszólaltatói közé tartoznak. Együtt, egy nagylemezen tették le névjegyüket a Joshua Redman Quartet MoodSwing című 1994-es albumán.

Schubertet legtöbben dalok, zongoraművek, kamarakompozíciók és szimfóniák szerzőjének tartják. Kevesebben tudják, hogy a rövid életű komponista, aki oly sok remekművet alkotott, ám oly kevés sikert aratott, az opera területén is próbálkozott.

1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással Hector Berlioz és Liszt Ferenc. Berlioz elragadtatott szavakkal méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját.

Sokan vélik úgy, hogy a Bécsi Filharmonikusok bármilyen zenét játszhatnak, arra mindig érdemes odafigyelni, hiszen a világ egyik legjobb zenekarát halljuk. De ismerjük el, tolmácsolásukban azok a szerzők a legizgalmasabbak, akik maguk is bécsiek, akik tehát formálták a város zenei hagyományát. Közülük való Gustav Mahler is, akinek a zenekar koncertjén különlegesség számba menő, ritkán hallható VII. szimfóniája szólal meg.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Barokk Adventi Koncertje, melynek karmestere: Benjamin Bayl.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.

2020 Beethoven éve volt: december 16-án ünnepeltük születésének 250. évfordulóját. Leghatalmasabb művének előadását 2020. márciusában, majd egy évvel később is meghiúsította a koronavírus-járvány, ezt pótoljuk immár 3 évvel az ünnepi évforduló után.

A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.

Vannak a klasszikus zene történetében különlegesen nagy előadóapparátusú, tágas hangzó teret igénylő művek, melyek a Müpa megnyitása előtt soha nem szólalhattak meg méltó körülmények között Magyarországon. Ilyen Mahler II. és VIII. szimfóniája, Richard Strauss Alpesi szimfóniája, Schönberg Gurreliedere - és ilyen Berlioz Te Deuma, valamint Requieme.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!