Szukaj: Nemzeti Hangversenyterem

Bő húsz évvel első nagylemezének megjelenése után végre Magyarországon is fellép a Kings Of Convenience nevű norvég popduó, és ez igazi szenzáció, hiszen az akusztikus populáris zene egyik legnagyobb hatású, legjobb 21. századi művelőjéről van szó.

A 2005-ben alakult, nemcsak négy frontemberét - Sena, Busa, MC Columbo, MC Kemon -, de hangszereseit tekintve is klasszikus supergroupnak számító Irie Maffia az ország egyik legnépszerűbb zenekara.

A Metropole Orkest, ez a maga nemében páratlan formáció több mint hetvenöt éve hoz létre kiemelkedő produkciókat a világ vezető művészeivel a jazz, a pop, az elektronika és a világzene műfajában.

Ki ne ismerné a nagy Dés-slágereket: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, A zene az kell, Legyen úgy!, Mi vagyunk a grund! - és még sorolhatnánk. Ezen a koncerten a legendás dalokon kívül hallhatók lesznek új szerzemények is mind színész vendégei, mind saját előadásában, szólószámok és duettek egyaránt.

A többszörös arany- és platinalemezes, Grammy-jelölt előadó a Müpában!

A Magyar Állami Népi Együttes tavaly nagy sikerrel bemutatott karácsonyi táncjátékát ismét megtekintheti a közönség a Müpában. A szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét és izgalmát megjelenítő előadás népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.

Egy nagy múltú, világhírű észt kórus és nemzetközi megbecsülésnek örvendő karnagya ad különleges estet a közelgő karácsony tiszteletére: jórészt balti és északi szerzők műveit halljuk, középpontban korunk zenéjének legtöbbet játszott alkotójával, Arvo Pärttel.

Egykori művészeti vezetőjére, Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, olyan zeneszerzők műveivel, akiknek kifejezésmódja közel állt a nagy zongoraművész és karmester felfogásához.

A kilencvenes évek elején a post-bopos jazz-színtérre négy kiváló zenész robbant be, akik mára mind hangszerük legmegbecsültebb megszólaltatói közé tartoznak. Együtt, egy nagylemezen tették le névjegyüket a Joshua Redman Quartet MoodSwing című 1994-es albumán.

Vannak operák, amelyeket a bemutatón hűvösen fogad a közönség, s csak lassan vergődnek sikerre. A trubadúr sorsa nem ilyen volt: a római Teatro Apollóban 1853. január 19-én lezajlott ősbemutató a legendássá lett mű máig tartó diadalmenetének kezdete.

Korunk egyik legnagyobb karmestere, Sir John Eliot Gardiner a historikus előadásmód területén olyan zeneszerzők specialistája, mint Monteverdi, Bach, Mozart, Beethoven, ugyanakkor „mindenevő” dirigens, aki modern hangszeres együtteseket is vezényel, s repertoárján megtaláljuk Schumann, Brahms, Berlioz, Massenet, Bizet, Ravel alkotásait is.

Jean-Baptiste Stuck francia-olasz zeneszerző elfeledett tragédie en musique-je, a Polidore csendül fel a korhű előadásmód kiemelkedő előadói, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar tolmácsolásában, Vashegyi György vezényletével.

John és Alice Coltrane zenéje mai füllel

Svájc legendás zenekarát az alapító, Ernest Ansermet félszázados működése tette naggyá. Jelenlegi vezetőjük, a brit Jonathan Nott sokoldalú érdeklődésű karmester, gazdag repertoárral.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.

Európa egyik leghíresebb operaházának zenekara koncertegyüttesként, a szimfonikus repertoár tolmácsának szerepkörében is világklasszis - ezt bizonyítja ez az est, melyen egyetlen hatalmas vallomást hallunk. Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája nemcsak összegez, de a modernség új útját is kijelöli - egy utat, amelyen a zeneszerzőnek már nem volt lehetősége végigmenni. A koncert karmestere, korunk egyik legnagyobbja maga is Milánó szülötte, ezer szállal kapcsolódik a városhoz és a Scalához.

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

1830 körül ismerkedett meg és kötött barátságot egymással Hector Berlioz és Liszt Ferenc. Berlioz elragadtatott szavakkal méltatta Liszt zongorajátékát, Liszt pedig lebilincselve hallgatta Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniáját.

MVM Koncertek – A Zongora

Sokan vélik úgy, hogy a Bécsi Filharmonikusok bármilyen zenét játszhatnak, arra mindig érdemes odafigyelni, hiszen a világ egyik legjobb zenekarát halljuk. De ismerjük el, tolmácsolásukban azok a szerzők a legizgalmasabbak, akik maguk is bécsiek, akik tehát formálták a város zenei hagyományát. Közülük való Gustav Mahler is, akinek a zenekar koncertjén különlegesség számba menő, ritkán hallható VII. szimfóniája szólal meg.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Barokk Adventi Koncertje, melynek karmestere: Benjamin Bayl.

Beethoven örök, világszerte az ő művei csendülnek fel a legtöbb hangversenyen.

2020 Beethoven éve volt: december 16-án ünnepeltük születésének 250. évfordulóját. Leghatalmasabb művének előadását 2020. márciusában, majd egy évvel később is meghiúsította a koronavírus-járvány, ezt pótoljuk immár 3 évvel az ünnepi évforduló után.

A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.

Vannak a klasszikus zene történetében különlegesen nagy előadóapparátusú, tágas hangzó teret igénylő művek, melyek a Müpa megnyitása előtt soha nem szólalhattak meg méltó körülmények között Magyarországon. Ilyen Mahler II. és VIII. szimfóniája, Richard Strauss Alpesi szimfóniája, Schönberg Gurreliedere - és ilyen Berlioz Te Deuma, valamint Requieme.

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben gyászmisék szólnak, így a Müpában is.